46221. lajstromszámú szabadalom • Mutatós mérleg a mérlegelendő terhet átvivő közbekapcsolt emeltyűkkel

- 2 A (zl, z2, z3, z4) mutatók az (s) beosztá­son játszanak és fölső végük közelében (tl, t.2, t3, t4) táblácskákkal vannak ellátva, melyen az a szám áll, amely a mutató ál­tal a beosztáson mutatott számhoz hozzá­adandó, hogy a mérlegelés eredményét kapjuk. A mérleg működését a következő példa magyarázza: Tegyük föl, hogy a mérleg 40 kg. súlyig terjedő terhek mérésére van berendezve. A beosztás 10 kg.-ig terjed. Ha már most a mérleghídra 16 5 kg. súlyú terhet helye­zünk, akkor az (al) fölfüggesztésben (pl) húzás lép föl. Ez a húzás az (a2 és a3) fölfüggesztésben föllépő (p2 és p3) alkotókra oszlik föl, melyek végül az (a4, a5, a6, a7) fölfüggesztésekben működő (p4, p5, p6, p7) alkotókra oszlanak föl. Mint említettem, mindegyik közbekapcsolt emeltyű középső éle egyenlő távolságban fekszik a szélső élektől, miért is (p2, p3 és p4, p5, p6, p7). A (gl) súly oly módon van választva, hogy a mérleghídnak 10 kgnyi terhelésé­nél az (a4) fölfüggesztésben föllépő (p°) húzás az (nl) billenőmérleg (zl) mutatóját az egész beosztás terjedelmére kilendíti. Minthogy már. most a 165 kgnyi terhelés által létesített (p4) húzás nagyobb (p°)-nál, ennélfogva a (zl) mutató a beosztás egész j terjedelmére kileng, míg egy ütközőbe üt­közik, mely a mutató mozgását határolja. A (g2) súlyt oly módon választjuk, hogy 10 kg. terhelésnél az (a5) fölfüggesztésben föllépő (p°) húzás a (z2) mutatót a beosztás zéruspontjára állítja. Minthogy már most a 16 5 kgnyi ter­helés által előidézett (p5) húzás nagyobb (p°)-nál, ennélfogva az (n2) 'billenőmérleg az ennek a különbségnek megfelelő moz­gást végez és a (z2) mutató a beosztási hatodik és hetedik osztásvonala között álí be, mint ezt a 3. ábra mutatja. A (z2) mutató a (10) számmal ellátott (t2> táblácskát tartja és a 6. és 7. osztásvonal között áll; a mérlegelés eredménye tehát 10 -f 6'5 = 16-5 kg. Hogy az összeadást elkerüljük és a mérle­gelés eredményét közvetlenül leolvashassuk,, egymás alatt két vagy több beosztást ren­dezünk el, mimellett az alsó beosztás a fölső folytatását képezi (4. és 5. ábra). Ez esetben a mutatók nincsenek táblácskákkal ellátva és mint azt a 4. és 5. ábra mutatja,, különböző hosszúra készíttetnek, mimellett mindegyikük egy más beosztáson játszik.. A 6. ábra azt mutatja, hogy mikép állnak be ennél a kivitelnél a mutatók a fönti példa esetén. Egy közbekapcsolt emeltyű középső élé­nek a két szélső éltől való távolsága külön­böző is lehet. Ép így a beosztások az egy­más alatt való elrendezés esetén szintén különböző nagyok lehetnek. így például az első beosztás 1 —10 kg.-ig, a második 10—30 kg.-ig, a harmadik 30—60 kg.-ig és a ne­gyedik 60—100 kg.-ig terjedhet és így tovább. SZABADALMI IGÉNY. Mutatós mérleg a mérlegelendő terhet át­vivő közbekapcsolt emeltyűkkel, jelle­mezve azáltal, hogy a közbekapcsolt emeltyűkkel összekötött billenő- vagy rúgós mérlegelőszerkezetek különböző­nagy súlyok által oly módon vannak tarálva, vagy a közbekapcsolt emeltyűk áttételi viszonya oly módon van meg­határozva, hogy a terheléshez képest egy vagy egymásután több mérlegelő­szerkezet lép működésbe, mimellett az utóbbiak mutatóinak mindegyike egy külön beosztáson játszik. (1 rajzlap melléklettel.) RÉSZvéNYTÁA8A8Ao NYOMDÁJA 3UDAPWTBW.

Next

/
Oldalképek
Tartalom