46213. lajstromszámú szabadalom • Málhás állat hátára csatolható berendezés növények permetezésére

mikor a tartályból a folyadék közel teljesen kifecskendeztetett, a folyadék kiáramlását önműködően elzárja. A (27) szelepházban ugyanis (28) úszószelep van elrendezve, mely a vízben, de nem a levegőben úszik, továbbá egy (29) ülés van alkalmazva íima szelep részére, mely alatt a tulajdonképeni (31) porlasztóba vezető (30) tömlővezeték van a szeleptokhoz kapcsolva. Eme porlasztó szerkezete olyan, hogy avval sorokba ültetett növényeket egyidejűleg lehet permetezni. Ebből a célból a 2. és 3. ábrán látható porlasztókészülék egy kengyelalakú csövet alkot, melynek szárain, •esetleg ívalakú részén is egymástól megfelelő távolságban, ismert szerkezetű (32) porlasztó fúvószájak vannak elrendezve és melyet a berendezésen akként erősítünk föl, hogy a málhásállat nyakát fölül és kétoldalt körülfogja. Előnyös, lia a tartószerkezetet akként képezzük ki, hogy a kengyelt könnyen szerelhessük föl és le és hogy a málhásállat különböző nagyságát is figyelembe vehessük. Ebből a célból a máiemlített (11) csövön hosszanti irányban beállíthatóan és a (46) szorítóbékó segélyével rögzíthetően egy elől fölfelé görbített (33) cső van alkalmazva, melynek fölfelé fordult torkolatába a kengyel ívrészén forgatható (34T) darab egy csapja van bedugva úgy, hogy a kengyel két irányban forgatható és sem a málhásállat nyakának mozgását nem. gátolja, sem pedig a kengyelt nem veszélyezteti. Annak, hogy a porlasztó készüléket a tartályok előtt, a málhásállat nyakán alkalmazzuk, az az előnye, hogy a málhás állatot vezető munás a permetezés folyamatát ellenőrizheti és hogy a berendezést nem kell szélesre szerkeszteni, mi a gyakran igen csekély sortávolság miatt kívánatos. Kisebb málhás állatoknál, pl. szamaraknál, a 4. ábrán látható porlasztókészüléket alkalmazzuk, mely a föntebb leírttól csakis anynyiban tér el, hogy a csappal ellátott, forgatható (34T) darab a kengyelalakú cső két szárát összekötő (35) kapcsoló rúdon van alkalmazva. Ez az elrendezés azért szükséges, mert minden esetben ugyanoly magasságú fölületet kell permetezni, miért is a kengyelnek bizonyos mértékben a kisebb málhás állat nyaka fölé kell nyúlnia. Az 5. ábrán látható porlasztóberendezés a 4. ábrán láthatótól csakis annyiban tér el, hogy kengyel helyett két különálló, (32) porlasztó fúvókákkal fölszerelt, tetszőleges hosszúságú (36) cső van alkalmazva, melyeknél a kengyel íve helyett egy egyenes, hídszerű (35) cső vezeti a folyadékot az egyik csőből a másikba, mely cső ezenkívül a csappal ellátott forgatható (34) rész szerelésére is szolgál. Ha a berendezést nem sorban ültetett növények, hanem növényeknek kézipermetezők segélyével szokásos módon történő permetezésére használjuk, a (31), illetve (36) permetezőkészüléket leszereljük és a (36) vezetékhez közönséges permetezőcsövet kapcsolunk. Eme berendezés működési módja az, hogy a folyadékot a (37) csap (3. ábra) vagy permetező cső alkalmazásánál az ezen lévő csap nyitása után a (3), továbbá az (1) és (2) tartályban lévő sűrített levegő kiűzi, még pedig a rajzon ábrázolt porlasztókészülék használatánál a 4. ábrán látható módon. A (3) tartályban lévő levegő a (21, 22, 23) vezetékek útján az (1 és 2) tartályban lévő folyadékra nyomást gyakorol, ez pedig a (25, 26) vezetékeken a (27) szelepházba és innen a (30) vezetékbe megy. Minthogy ekkor a (28) úszószelep a szeleptokot teljesen kitöltő folyadékban úszik, a folyadék kifecskendezése mindaddig lehetséges, míg. a folyadék elfogyásánál a szeleptokba levegő nem jut, ekkor az úszó abban a mértékben sülyed, amelyben a folyadékszint is esik és végül a (29) ülésére feküdve, a kifolyató nyílást elzárja. Külön (27) szeleptok alkalmazása annyiban előnyösebb annál az ismert elrendezésnél, melynél az úszószelep a folyadéktartályban magában, ennek végén van alkalmazva, hogy a tartályban kiálló vagy befelé fordult csőcsonkokat alkalmazni nem kell. Ezenkívül a (27) szeleptokot tetszőleges ponton lehet elrendezni, sőt több (25, 26) vezeték hozzákapcsolásánál egyetlen szelep