46207. lajstromszámú szabadalom • Kinematográf
8 — (70a) lemez szabaddá tételére a kocsi két oldalán a (74), ill. (75) tengelyeken alkalmazott (72, 73) lengő karok szolgálnak, melyeknek szögletbe hajlított fölső végei a (3) kocsi oldalfalain át a két első lemez közé, ill. pontosabban a kélt első lemeznek (63) keretei közé nyúlnak be. Ha ezek az emelők a kocsi (3a) részeinek támaszkodnak, úgy utóbbiak a (71) rúgó egész szorító hatását fölveszik és a (70a) első lemez szabaddá válik, szabadon a (39) nyílásba eshetik, mimellett oldalsó fogazása a két (6, 7) fogaskerékkel kapcsolódik, melyeket a kocsi oldalán az objektív magasságában alkalmazott (55), ill. (56) tengelyek hordanak. Ugyanezen tengelyekre vannak erősítve a (79, 79) alaktárcsák is (2. ábra), melyek a (72, 73) emelő végén alkalmazott (76, 77) bütykökkel kapcsolódnak, hogy ezen emelőket kellő időben működtessék, azaz valahányszor egy lemezt a (3) kocsi feniéknyílásán át való lesiilyesztésre szabaddá kell tenni. A (72, 73) emelők ellenható (65), ill. (66) rugók hatása alatt állnak. 3. Az első lemeznek fokonkinti sülyesztését a kocsi minden menetváltozásánál eszköz lő szerkezet. A (70a) első lemeznek (64) fogazása a lemez sülyesztése közben, mint említettük, az (55, 56) tengelyekre ékelt (6, Tj fogaskerekekkel kapcsolódik. Ezen (6, 7) fogaskerekek forgása az (57, 59, 60, 61, 62, 58) fogaskerekeik segélyével (1. ábra), melyek a (3) kocsin kívül vannak elrendezve, pontosan egyidejűvé van té ve. Emellett az (57) kerék la (6) kerékkel ugyanakkor kapcsolódik, mikor az (58) kefék a (7) kerékkel. A (6, 7) kerekek részleges elforgatását, mely az első lemeznek egy képsormagassággal való sülyesztéséhez szükjséges, időnkint, és pedig valahányszor a (3) kocsi pályájának végéhez ér, egy kilincskerékmű esizközli, melyet a (25) ugyanabban a pillaniajtban működtet, melyben a (28) emelőt is eltolja. E célból a (25) tárcsa másik oldala éppen a (26) ujjal szemben (26ia) bütjyökkel van ellátva, mely a (3) kocsi minden menetváltozásánál a (42) léccel összekötött (47), ill. (48) nyuliványokba csavart (45) vagy (46) ütközők egyikébe ütközik. A (42)! léc a (3) kocsi hátlapján lévő (43, 44) vezetékekben laza súrlódás| sal tolható el és végein (51, 52) rugók hatása alatt álló (49, 50) kilincsekkel van ellátva, melyek az (53), ill. (54) kilincs| kerekekkel kapcsolódnak. Az (53, 54) kij lincskerekek a már említett (53, 54) ten| gelyeklre vannak ékelve. Ilyképen a (42) | léc a (3) kocsi minden menetvégéin a (26a) bütyök által eltolatva, a (45), ill. (46) ütközők egyikébe ütközik és a (49), ill. (50) kilincsek egyike a megfelelő kilincs^kereket iegy foggal elforgatj dbZt (55, 56) tengelyek, melyek a kilincskeírekeket hordják, minthogy csak egyszerre foroghatnak, szintén ugyanannyival elforognak, miáltal az eme tengelyekre ékelt és az első lemez (64) oldalsó fogazásával kapcsolódó (6, 7) fogaskerekek ezt a lemezt ; egy képsor magasságával mélyebbre sülyesztik. A (3) i kocsi minden ménetvégén hasonló mozgás ! jön létre és az első lemez mindenkor ugyan-I annyival mélyebbre sülyed, hogy új képj sort vehessen föl, és így tovább, míg a le-S mezfölület Iki nem fogy. A (49, 50) kilin-I esek szilárd (49a, 50a) ütköző nyúlvánnyal vannak ellátva (9. ábra), n^ely a kilincskereket egy fognál többet nem engedi tovább forogni oly célból, hogy a (6, 7) fogaskerekeikkel kapcsolt lemez véletlen leesése föltétlenül meg legyen akadályozva. Midőn az eilső lemez szabályosan sülyedve, a kocsi f enekén már teljesen áthaladt, a (72, 73) könyökemielők, melyek az összes többi lemezeket visszatartották, fölszabadulnak, (76, 77) végeik a. (65, 66) rúgók hatása alatt a (79, 79) alaktárcsák (67) mélyedéseivel (6. ábra) kapcsolódnak, melyek ebben a pillanatban a (76, 77) emelővégekkel éppen szemközt állanak. A tartányban lévő összes lemezek a (71) rúgó hatása folytán együttesen előre mozognak és kevéssel ezután a (72, 73) könyökemelők a (79, 79) alaktárcsák által újra kilendíttetnek, mikor is ezen emelők fölső könyökei a tartány két első le-méze közé nyúlnak be; a legelső lemez ilyképen szabaddá válik és a (39) fenéknyíláson át