46150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék keverékben levő testeknek elektromosság segélyével való szétválasztására

gáttal érintkezhetik is, amidőn a töltés az (El) elektródáról tényleges érintkezés által vitetik át a gátra, vagy pedig a töltést konvektiv kisülés útján juttathatjuk a gátra, ha az elektródát a gáttól kissé eltávolítjuk (5. ábra). Mindegyik esetben a gát töltése, melyet az (E) elektródától elfordított olda­lán kap, az (E) elektródával szemközt fekvő oldalra terjed úgy, hogy az (E2) gát képezi tulajdonképen az (E) elektródával szemközt­fekvő másik elektródát, azonban mivel igen rossz vezetőanyagból, pl. száraz fából áll, disruptiv kisülésektől nem kell tartanunk és a szemköztfekvő ellentett töltésű fölüle­tek között lényegében csak statikai feszült­ségű mezőre teszünk szert. A 4. ábrában az (E2) gát U-alakú kereszt­metszettel bír és az (El) elektróda a gát üregében fekszik úgy, hogy a mező legöm­bölyített része és az (E) elektróda szem­köztfekvő része között koncentrálta tik. Igen nehéz lényegében állandó elektro­mos energia emissziót kapni állandó kisü­lési irány mellett valamely nagyobb kapa­citású áramforrásból és ezért a gyakorlat­ban meg kell elégednünk azzal, hogy az elektromos szeparátorokat fluktuáló ener­giával működtetjük. Az elektromos szepará­tor részeinek fönt leírt elrendezése a fluk­tuálva szállított energia hullámzásait korri­gálja azáltal, hogy az (E2) gáthoz szállított, egymásután következő töltőhullámok a gá­ton úgyszólván megtöretnek és egymásba folynak úgy, hogy a gátnak működő olda­lán a potenciál lényegében állandó, dacára annak, hogy a töltőforrás potenciálja eset­leg lényegesen fluktuál. Az (E2) gát ily mó­don pufferszerűen működik s a töltőáram­forrás szabálytalanságainak kiegyenlítését idézi elő. A szeparátor egy további változatát a 6. ábra mutatja. Az elrendezés lényegileg meg­egyezik az 1. és 2. ábrabeli elrendezéssel. Itt azonban a rosszul vezető anyagból álló eJektódaré8z, vagyis az (E2) gát nem oly módon kapja töltését, mint az előbbi elren­dezéseknél, amelyeknél mint a két elek­tróda. közé helyezett tényleges gát szere­pelt. Az (El) elektróda ezen esetben állandó konvektiv kisüléseket sugároz a (H) tölcsér­től,az (E) elektóda által elszállított anyagra, azután ezen anyag a bő kisugárzó kisülé­sek regiójából az (E2) elektródarész által előidézett statikai mezőbe jut. Az (E2) elektródarész külön vezeték elágazás segé­lyével van az (S) elektromos energiaforrás­sal egybekötve. Ezen elrendezés működése is lényegében megegyezik az 1. és 2. ábra­beli elrendezés működési módjával. Az (E és El) elektródáknak egyenirányú töltéssel való ellátára szolgáló berendezés sémája a 7. ábrában van föltüntetve. Az áramot az (S) váltakozóáramú generátor szol­gáltatja, mely egy transzformátor (T) pri­méráramkörét táplálja. A transzformátor (TI) szekundértercsének egyik sarka a (G) szikra közbeiktatásával az (E) elektródával van összekötve, míg a szekundértekercs másik sarka az (R) egyenirányító készülé­ken keresztül az (El) elektródával van össze­kötve. A (G) szikra közt esetleg elhagyhat­juk. Ezen berendezés az elektródák között pulzáló egyenirányú mezőt idéz elő és az alkalmazott, rosszul vezető anyagból álló gát ezen pulzáló töltéssel létesített mezőt lényegében állandó feszültségű statikus mezővé változtatja át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás különböző elektromos vezető­képességű poralakú anyagok keveréké­nek szétválasztására, mely abban áll, hogy az anyagokat egy elektróda fölü­leten egy elektrostatikus mezőn vezet­jük keresztül, mely mezőnek egyik ré­szében sugárzó, konvektiv kisülés megy végbe, míg a mező másik részében csu­pán vagy majdnem csupán statikus fe­szültség uralkodik, amidőn is az anyag célszerűen először a mezőnek előbbi s azután pedig annak utóbbi részén halad keresztül, mire a keverék elkülönített részeit külön-külön gyűjtjük össze. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosí­tási alakja, jellemezve azáltal, hogy elektromos sugárzó kisülést irányítunk egy ellenkező töltésű fölület felé és a sugárzó kisülés egy részét statikus töl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom