46145. lajstromszámú szabadalom • Műszer egy hozzáférhető vagy hozzá nem férhető pontban találkozó egyenesek huzására

Megjelent 1909. évi augusztus hó 19-én-MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jHm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46145. szára. IX/g. OSZTÁLY Műszer egy hozzáférhető vagy hozzá nem férhető pontban találkozó egyenesek húzására. MODL LAJOS MŰÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1908 december hó 22-ike. Találmányom tárgya műszer egy hozzáférhető vagy hozzá nem férhető pontban találkozó egyenesek'— perspektivikus sugárnyalábok — húzására, mely első sorban perspektivikus képek szerkesztésénél használható. A műszer geometriai alapelve az 1. ábra alapján a következő: Képzeljünk egy (0) középpont körül leírt körben egy (a) középponti szöget. Ha már most az ehhez tartozó (31) kerületi szögeket megrajzoljuk, ezek mind egyenlők egymással. Viszont ha két egymással ((3) zöget képező (P—Q és P—R) egyenes akként mozog, hogy azok egyike állandóan a (Q), másika az (R) ponton maradjon, a (P, Pl) stb. pontok egy körpályán mozognak és a különböző helyzetekben a (,8) szöget fölöző összes (P—S, Pl—S) stb. egyenesek egymást az (S) pontban metszik. Hogy valamely (S) ponthoz tartozó ([3) szög megállapítása fölöslegessé váljék és helyette csakis a (P) pont helyzetét kelljen megállapítani, a következő megfontolások alapján járhatunk el. Ha az egyelőre ismertnek föltételezett (P—S) távolság (0) fölöző pontja mint középpont körül leírt körben megrajzoljuk a (P—S) átmérőhöz tartozó egyik (P, Q, S) kerületi szöget, mely mindig derékszög és ebben a (Q) pontban merőlegest állítunk a (P, S) átmérőre ós ha a (P, T) hosszúságot x, a (T—S) hosszúságot a és a (T, Q) b2 hosszúságot (b) betűvel jelöljük, x = —, cl tehát ha a (Q,—R) egyenest az (S) pontból tetszőleges távolságban megrajzoljuk és ezen a (Q és R) pontokat tetszőleges, de akként tűzzük ki, hogy (Q—T=T—R), a (P) pont távolságát a (T) pontból könnyen számíthatjuk, mivel a (6) szög nagysága is • meg van adva. Maga a jelzett geometriai viszonyok alapján szerkesztett műszer a 2. ábrán látható és lényegében véve egy (a) vonalzóból áll, mely két vezető hasítékkal ellátott (b) vezetékkel csuklósan akként van kapcsolva, hogy az (a) vonalzó rajzoló éle a két (b) vezeték (c) vezetőhasítékának középvonala egymást a (d, f) csuklócsap középpontjában messék, mely középpont az 1. ábrán (P) betűvel jelzett pontnak felel meg. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a (d) csuklócsap középpontját egy (e) lépték kezdőpontjául választhassuk, mely lépték az (x) távolságok leolvasására szolgál. A csuklócsap