46144. lajstromszámú szabadalom • Biztosító zár levélborítékok és egyéb csomagolások részére

Megjelent 1909. evi augusztus hó 19-én. MAGY. ||g» KIR. SZABADALMI |§H HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46144. szám. xill/d. OSZTÁLY. Biztosító zár levélborítékok és egyéb csomagolások részére. MEDVECZKY ZSIGMOND MÉRNÖK ARADON. A bejelentés napja 1907 október hó 19-ike. A találmány tárgya egy oly zár illetőleg kapcsoló zárszerkezet, amely levélborítékot és bármily egyéb csomagolást, úgymint skatulyát, ládát stb. tehát bizonyos tárgyaknak vagy anyagoknak elhelyezésére szolgáló eszközt olyképen zár el, hogy az külsőleg könnyen észrevehető sérülés vagyis megrongálás nélkül kinyitni illetőleg fölbontani nem lehet úgy, hogy az elzárt levél- > hez, tárgyakhoz avagy anyagokhoz illetéktelen hozzá nem férhet anélkül, hogy azt az illetékes az átvétel alkalmával vagyis a kinyitás előtt könnyen észre ne venné. A szóban levő kapcsoló elzárás az elzárandó tárgynak valamely oldallapján alkalmaztatván, ez levélborítékoknál és bármily csomagolásnál lényegileg ugyanaz, miért is elegendő, hogy a kiviteli példát levélborítékra nézve ismertessük leírásban és rajzban, amely szerint: az 1. ábra az egy darab papírból álló levélborítékot címlapjának és szárnyainak egy síkban történt kiterítésével mutatja úgy, hogy a boríték a címoldalán fekszik és csupán belső oldalai láthatók, megjegyezvén, hogy a kiterített cím- és szárnylapoknak alsó oldalait külső, fölső oldalait pedig belső oldaloknak fogjuk nevezni. Ezek szerint a boríték áll: az (A, D, G, K) címlapból, a címlapnak folytatását képező (A, B, B, D), (D, E, F, G), (G, H, I, K) és (K, L, M, A) szárnylapokból és végre az utóbbiak folytatását képező (a, b, c, d, e) és (f) szárnynyel vekből, amelyek közül a négy első — mint utóbb meg fogjuk magyarázni- - esetlég nagyobb hosszban ugyanis (al, bl, cl) és (dl) szerint vannak alkal-i mazva. Mint az 1. ábra mutatja, a borítéknak szárnyain egyes keskeny és hosszas, úgymint az (no), (pr), (uv), (st), (lm), (NO), (PR), (ST), (UV) és (XY) kivágások vannak, melyek közül (ST) és (UV) valamivel szélesebbek. Ezen kivágásokon a megfelelő szárnynyelvek a boríték lezárásánál átdugandók, miért is egy-egy kivágásnak hosszmérete mindig csak valamivel nagyobb, mint amennyi az átdugandó szárnynyelv szélessége. Az (A, K, L, M) szárnylapon a (gh) és (ik) keskeny bevágások vannak, hogy az összehajtásnál az (e) nyelv belül a (pr) és kívül az (no) kivágáson átdugva, a (Za) és (Zb) melléknyelvek a (D, E, P, G) szárnynak belső lapjai alatt ránc nélkül elférhessenek. A borítéknak bizonyos fölületei már a készítés alkalmával jól begumiztatnak, amely