46139. lajstromszámú szabadalom • Mótorszivattyú

— 2 — térbe megy. A hajtóközeg ekkor ezt a dugattyút lefelé nyomja, míg az (e) hengerben a (d) dogattyú alatt lévő hajtóközeg a (3) és (4) csatornákon (1. és 4. ábra) a szabadba jut. Eme mozgásnál a (g) szivattyúdugattyúval mereven kapcsolt (f) dugattyúrúd lefelé mozog ós a (h) szivattyúhengerben lévő szállítandó folyadék az (5) csatornába és innen (lásd a 2. és 4. ábrát) a csap (6) elvezetőcsatornájába megy, honnan a (7) nyomócsőbe jut. Ezenközben a szivattyú (9) dugattyúja az (i) szivócsövön a hengernek fölső kamarájába folyadékot szív be, amenynyiben ez a kamara a szívócsővel a (h) vezércsapnak U-alakú (9) kerületi csatornája és (1) bevezetőcsatornája útján közlekedik. Az (f) dugattyúrúd a (h) hengerből a (11) tömitőszelencén nyúlik ki és egy (12) karral van ellátva, mely a maga részéről a hasítékos végű (g) csúszórúdat viseli és vezérli. A vezérműrészeknek az (1, 2) és (3) ábrán látható helyzeténél a (13) hasíték alsó vége a (14) csapot éppen megfogta és így a (15) csapon forgatható (k) emelőt a (D)-nél pontozva ábrázolt heljzetből, a teljesen kihúzott helyzetbe állítja (3. ábra). Minthogy a (16) csap a (17) hasítékkal kapcsolatban van, a végén hasítékos (18) vezéremelő a (19) csapot és evvel a vezércsapot is az (F)-nél pontozva ábrázolt helyzetből, melyben a (c) elvezetőcsatornával van kapcsolatban a teljesen kihúzott helyzetbe állítja, melyben a most elvezető csatorna gyanánt szereplő külsőcsatornával közlekedik. Ugyanez a mozgás egyúttal elzárja a hajtóközeget az (e) hengertől, mely kapcsolat az U-alakú (b) kerületi csatorna (21) jobboldalán létesült, egyúttal kapcsolatot létesít eme csatorna és a hajtóközeget a (d) dugattyú fölött lévő térbe bevezető (c) csatorna között. Minthogy a két U-alakú (1) és (m) közfal ugyanazon a csaptesten van kiképezve, ugyancsak eme mozgás közben az U-alakú (m) közfal a pontozva jelzett (G) állásából a teljesen kihúzott állásba jut. A pontozott jelzett állásban a csap a szállítófolyadékot a (h) hengerből elvezeti, még pedig a (10) elvezetőcsatornán, (6) nyomócsatornán és (7) nyomócsövön át, egyúttal az (i) szivócsövön és (5) vezetéken a (h) henger alsó kamrájába a folyadékot beáramolni engedi, míg a teljesen kihúzva ábrázolt helyzetben a (9) csapfurat a 2. ábra szerint az (i) szívócső és a henger (8) fölső kamrája között létesít kapcsolatot. Hogy a hengerek és dugattyúk jól hozzáférhetők legyenek, a szivattyú és mótorhenger födelei nyithatók. Az elzárást a (2—2) födelek végzik, melyekre a (23) tömítések szorulnak, hogy teljesen levegő- és folyadékzáró kapcsolat létesüljön, minek következtében az egész kapcsolat rendkívül egyszerű és tartós. A föntebbi leírásokból kitűnik, hogy a vezércsapnak leírt kiképzése és a (d) mótordugattyúnak, (f) dugattyúrúdnak (a) szivattyúdugattyúnak a (12) karral a (j) vezérrúddal, (14) csappal, (k) emelővel, az üregekkel és (b, 3, c, 5, i, 6, 7, 9) és (a) vezetékekkel ellátott (19) csappal való együttműködése következtében munkabíró és gazdaságos nyomó- és szívószivattyú létesül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kettős hatású mótorszivattyú azáltal jellemezve, hogy két egytengelyű hengerben egy motordugattyú és vele közös dugattyúrúdra szerelt szivattyúdugattyú van alkalmazva, melyek vezérlését egyetlen vezérlőcsap végzi, amelynek csapforgóján ép részeit összekötő U-alakú hidjai vannak, melyek kerületi és belső csatornákat képeznek a hajtóközegnek és szállítandó folyadéknak a két kettőshatású dugattyúhoz (mótordugattyúhoz és szivattyúdugattyúhoz) való hozzávezetésére, miközben a vezércsap átállítását a közös dugattyúrúd végzi. 2. Az 1. alatt védett kettőshatású szivattyú egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vezércsapnak két, az ép részeit összekötő U-alakú (1) és (m) hídja van (1. és 2. ábra), mimellett az egyik (1) híd kerületi és belső csatornája a (d) mótordugattyúnak két oldalát váltakozva a hajtóközegek bevezető (a) vezetékkel