46136. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ellenállás

MLegjelent 1909. évi augusztus iió 14-én MAGY. ^ KIR. SZABADALMI H&fl HIVATAL SZABADALMILEIRAS 46136. szám. VI l/g. OSZTÁLY. Elektromos ellenállás. HANKIN MAX MÉRNÖK ÉS WOLFF FRITZ NAGYKERESKEDŐ BRUXELLESBEN. A bejelentés napja 1908 szeptember hó 28-ika. Jelen találmány tárgya elektromos áram­körbe iktatandó készülék, mely ellenállás­ként szolgál. Ismeretesek már oly elektromos fűtőké­szülékek, melyeknél a hőt fejlesztő] ellen­álló vezető fémes és szigetelő szemcsék ke­verékéből áll. A jelen találmány többé-kevésbbé finom szemcsés állapotú anyagoknak alkalmazásán alapul, amelyek valamely elektromos áram útjába iktatva ellenállás gyanánt szerepel­nek. Ecélból a kívánatos ellenállás nagy­sága szerint különböző arányakban kevert fémes és szigetelő anyagokat használha­tunk vagy pedig kizárólag fémes, főként fémöntvény szemcséket alkalmazhatunk. A rosszul vezető anyagok alkotó szem­cséket egy teljesen zárt fémburokba he­lyezzük és abban két fémszoritócsavar vé­geit ágyazzuk, amely utóbbiak e fémburok két végén az áram be-, illetve kivezetése céljából elszigetelten kinyúlnak. A szorító­csavarok belső végei az elérendő ellenállás nagysága szerint többé-kevésbbé közelíthe­tők egymáshoz. A mellékelt rajz példaképen egy, a jelen találmány szerint berendezett készülék hossz­metszetét mutatja. A fémburok két célszerűen összecsava­rolt és rossz áramvezető (b) anyaggal meg­töltött (a) fémhüvelyből áll. E hüvelyek vé­gein a célszerűen vasból v. efféléből ké­szült (d) szorítócsavarok fölvételére egy­egy (c) nyílás van, mely nyílások elég bő­vek, hogy a (d) szorítócsavarok körül szi­getelő hézagok maradjanak. A szorítócsavarok csillámból vagy effélé­ből való alátétlemezek fölé alkalmazott (e, f) csavaranyák segélyével rögzittetnek úgy, hogy az áramot a fémburoktól szigetelten vezetik az ellenállást képező (b) masszába. A (d) szorítócsavarok többé-kevésbbé mé­lyen becsavarolhatók a rossz áramvezető (b) anyagba. Célszerűen belső végeik távol­sága kisebb vagy legfeljebb egyenlő a fém­burok fél átmérőjével úgy, hogy egymáshoz közelebb vagy legfeljebb úgyannyira van­nak, mint a fémburoktól. Az áram egyrészt egyenes úton haladhat az egyik szorító­csavarvégtől a rosszvezető (b) masszán át a másikig és másrészt kerülő úton az egyik szorítócsavarvégtől a (b) masszán át a fém­burokhoz és ettől ugyancsak a (b) masszán keresztül a másik szorítócsavarvéghez, mi­mellett az áramnak az a része, amely a rosszvezető masszán át a fémburkolathoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom