46133. lajstromszámú szabadalom • Tábori ásó
Megjelent 1909. évi augusztus hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 46183. szám. XÍX/c. OSZTÁLYTábori ásó. GRAMATZKI HUGÓ J. MÉRNÖK BERLIN/" SCHÖNEBERGBEN. A bejelentés napja 1908 október hó 31-ike. Jelen találmány tárgya egy tábori ásó, melynél az ásólap egyik fölső szögletében egy kivágás, a másikban pedig egy forgási csap van alkalmazva úgy, hogy két ilyen ásót minden nehézség nélkül egy drótvágó ollóvá lehet összetenni. Már vannak ugyan ilyenfajta vágóeszközök, melyeket két rész összefoglalása által állítanak elő, de az összefoglalás időpazarlással jár, mivel erre a célra külön összekötő tagokat alkalmaznak. A mellékelt rajz 1. ábrája az ásót oldalnézetben mutatja, míg a 2. ábra két ásónak olló alakjában való összeállítását tünteti föl. Az (a) ásólaj) belső oldalának egyik fölső sarkában egy forgási csap van alkalmazva, mely egy szilárdan az ásólapba erősített (b) csapszögből és egy (c) keresztszögből áll. Ennek elrendezése olyan, hogy a (c) keresztszög az ásólap oldaléléhez viszonyítva ferde irányban van beállítva. Az ásólap szemközti szöglete egy (d) kivágással van ellátva, melybe egy másik ásó forgási csapját bele lehet tenni. Természetesen, mint a rajzból is látható, csak két ásót lehet összefoglalni, melyeknél a kivágás és a forgási csap ellentétes oldalokon foglalnak helyet. Az ásólapok oldalélein egy-egy kis (e) bevágás van, melyek ollószerűen vannak kiélesítve. Hogy az élek ellenállóképessége nagyobb legyen, e célból az ásólap e bevágások körül meg van edzve. A nyél fölvételére szolgáló (f) hüvely egy kissé hátrafelé van hajlítva. Ha tüskés drótakadályok szétvágása céljából két ásót össze akarunk foglalni, akkor azokat homorú oldalaikkal egymásra fektetjük és az egyik ásó forgási csapját beledugjuk a másik kivágásába. Ha most az ásónyeleket egymásfelé fordítjuk, akkor egy olló képződik. Az ásónyeleknek egymásfelé való fordítása azáltal válik lehetségessé, hogy a nyéltartóhüvelyek hátrafelé vannak hajlítva. SZABADALMI IGÉNY. Tábori ásó, azáltal jellemezve, hogy az ásólap egyik fölső szögletében egy (d) kivágás, a másikban egy megfelelő (b) forgási csap van alkalmazva, míg az oldalélek (e) bevágásokkal vannak ellátva úgy, hogy ha egyik ásó forgási csapját a másiknak kivágásába illesztjük és az ásónyeleket kölcsönösen egymásfelé fordítjuk, akkor egy drótvágó olló képződik. (I rajzlap melléklettel.) RÉ8ZVÉWV rÁJÍSAAÁG NVüWDAJ. ><lffi ^"tfiTEf