46118. lajstromszámú szabadalom • Menetdíjmutató készülék
- 3 nyíl irányában mindaddig elforgatja, míg a (41) orr a (37) emelő (42) orra mögé nem csappan. Egyidejűleg a (24) tengelyre ékelt (53) bütyök által helyzetében fogva tartott (44) emelő szabadon bocsáttatik s a (4) rúgó által a (45) csap körül elforgattatik úgy, hogy a (21) kétkarú emelő (23) görgőjével az (57) rúgó által a (22) bütykös korong felé mozgattatik. A (22) bütyökkorongot ismert módon a kocsi tengelyéről a (19) hajlékony tengely forgatja. Minthogy azonban a (36) emelő a (37) emelővel össze van kapcsolva és utóbbi által fölső állásában fogva tartatik. a (21) emelő csak addig térhet ki, míg a (43) ütköző a (36) emelő bal karjához nem ütközik úgy, hogy a (21) emelő kilengése és ezzel együtt a (18) fogaskerék továbbkapcsolása az összes alapdíjaknál ugyanaz marad. Az 1000 m.-nyi alapdíjút megtevése alatt a (18) fogaskerék és vele együtt a (17 és 16) fogaskerekek annyira elforogtak, hogy a (16) fogaskerékre erősített (15) pecek a (11) zárókerék (14) hasítékában való üres járását befejezte és a (11) kereket fokozatosan egy foghosszal továbbforgatta. A (11) zárókerék forgása által a (8) emelő, mint azt a 3. ábra mutatja, megemeltetik. Egyidejűleg az (50) pecek révén a (7) emelő is a (49) rúgó hatása ellenében a (6) pecek körül elforgattatik úgy, hogy a (4) zárókilincs a (36) emelőt elereszti. Utóbbit azonban az egymással kapcsolódó (41 és 42) orrok mindaddig fogva tartják, míg a (11) zárókerék annyira el nem fordult, hogy a (8) emelő a következő foghézagba beesik. A (49) rúgó a (36) emelőt lefelé húzza, a (4) kilincs mindkét (12 és 59) záró orrával az (5 és 13) zárókerekekbe kapaszkodik és azokat egy-egy foggal továbbkapcsolja (4. ábra) úgy, hogy az utas részére való (1) számláló korong, valamint a kocsitulajdonos számára való ellenőrző korong 10—10 centesimivel továbbkapcsoltatnak. A (13) zárókerék továbbkapcsolásánál a (12) orr, mint azt a 4. ábra mutatja, a (37) emelőt elmozgatja. Ezáltal a (41 és 42) orrok egymásból kikapcsolódnak és a szabadon bocsátott (36) emelő a (39) rúgó által eredeti állásába visszamozgattatik. A (21) kapcsoló emelő ezután a mindenkori magasabb díjszabásnak megfelelő nagyobb kilengést végezheti úgy, hogy a (18) fogaskorong gyorsabban forgattatik. Ha a menetdíj mutató készülék kiiktattatik, vagyis «fizetés»-re vagy «szabad»-ra állíttatik, akkor a (25) bütyök segélyével a (25) emelő és a vele a (28) vonórúd útján összekötött (7) emelő megemeltetnek úgy, hogy a (4) zárókilincs kapcsolaton kívül hozatik az (5 és 13) zárókerekekkel. A (31) bütyök segélyével (32) rúgója ellenében ugyancsak elmozgatott (30) emelő által, melyhez a (4) kilincs (33) pecke támaszkodik, ez a kilincs oly helyzetbe kerül, hogy a (7) emelő lefelé mozgásánál ismét a (36) emelő (51) kivágásába kell belépnie. Ugyanekkor az (53) bütykös korong a (44) emelőt a (47) tekercsrúgó hatása ellenében (45) tengelye körül elforgatja és az emelő alsó karjával a (21) kapcsoló emelő fölső emelő karjához támaszkodik úgy, hogy a (21) emelő annyira elforgattatik, hogyalsó (23) görgője a forgó (22) bütykös korong hatáskörén kívül jut és ennek következtében a (21) emelő kilengése, valamint a (18) fogaskeréknek és a számláló műnek ezáltal előidézett továbbkapcsolása lehetetlenné válik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Menetdíjmutató készülék az összes díjszabásokhoz való egységalapdíjjal és csak az alapdíjnak megfelelő út megtevése után működésbe jövő, a különféledíjszabásoknak megfelelő kapcsolással azáltal jellemezve, hogy a (18, 16) számláló korongokat hajtó (21, 20) emelőkből álló szerkezet az alapdíjnak megfelelő út megtevése alatt egy útjába hozott (36) emelő vagy más ütköző által megakadályoztatik abban, hogy a legkisebb díjnak megfelelőnél nagyobb kilengést végezzen, mire az alapdíjút megtevése után a (36) emelő vagy más ütköző önműködően visszafelé mozgattatik úgy, hogy a számláló korongok a beállított díjszabásnak megfelelően bekapcsoltatnak.