46114. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kézikalapács, ill. szerszám

— 5 — minek folytán a szélep hátsó végére ható nyomás a szélepet könnyebben előre tolhatja. Midőn a (B) dugattyú hátra menete alatt hátsó végével a (cl 0) nyílást födi, a levegőnek a (cl9) nyílásból való további kiáramlása megszűnik (5. ábra), minek folytán a (c21 és c22) vezetékekben a nyomás azonnal növekszik. Az utóbbi vezeték a (cl8) térbe nyílik és az így növekedett nyomás a szelepnek (cx) vállára, illetve kisebbik föiületére hat, minek következtében a szelep a 4. ábrán látható helyzetből a 3. és 5. ábrákon látható helyzetbe kerül, míg a szelep mögött levő nyomóközeg onnan a (el6) téren, a (a7) vezetéken és (a6) nyíláson át az (a8) nyílásokhoz, ezeken keresztül pedig a szabadba tódul. A (e) szelep (c7) nyílást ily módon újból zárja, míg a (c3, cö) vezetéket és a gyűrűs (ax) teret ismét szabaddá teszi úgy, hogy a dugattyú ismét előre mozoghat. Könnyen belátható, hogy az (A) hengerben levő (;i8) nyílások hátúi a henger és a szelepház falában is kiképezhetők úgy. hogy a gyűrűs (cl3) térbe nyíljanak, honnan a kibocsátott nyomóközeg az (a5) nyíláson át a szabadba jut. A (c8) vezeték aunyira megszűkíthető, hogy a henger mellső végébe kevesebb nyomóközeg áramolhatik, amivel egyszersmind az (a8) nyílások fölöslegesekké válnának. A nyomás ez esetben a dugattyúra hat állandóan visszamenetelének tartama alatt, ahelyett, hogy az csak egyetlen gyors lökést kapna, mely képessé teszi arra, hogy hátramenetét saját mozgási energiája révén végezze. A nyomás ezen föltételek mellett sem emelkednék olyan magas fokra, hogy a hajtóközeg kiáramlását a szelepnek nagyobbik fölületénél (a6 és a7)-en keresztül megakadályozná. A henger mellső végéből a nyomóközeg ezen esetben az (a4) nyíláson, (a3, el 1) csatornákon. (clO) kamrán, (cl2) vezetéken és az (a5) főkiömlőnyíláson át távoznék. Mindezen módosítások azonban természetesen a jelen találmány körébe tartoznak. A találmány szerint szerkesztett pneumatikus kalapács lényeges előnyökkel bír. így nevezetesen csaknem valamennyi pneumatikus kalapácsnál, melyek az úgynevezett «hosszú löketű» kalapácsok neve alatt ismeretesek, vagyis melyeknél a dugattyú lökete hosszabb a -dugattyúnál, a szelepeket a henger hátsó végében komprimált levegő mozgatja az egyik irányban. Ezen kompresszió létesítése végett azonban szükséges, hogy a dugattyúnak hátrafelé való mozgása nagy sebességgel történjék. A találmány tárgyánál azonban a dugattyú mérsékelt sebességgel megy hátrafelé és a szerszám ütései mérsékelhetők, ami némely munkánál, mint fém-, kő- vagy hasonló anyagok vágásánál vagy az izzó szegecsre mért első ütéseknél nagyon előnyös. Ezen kalapácsoknál továbbá nincsen «holt pont», hanem azok a dugatytyúnak és a szelepnek bármely állásánál megindíthatok anélkül, hogy segéd nyomó- ' légvezetékeket vagy segédkibocsájtó nyílásokat kellene alkalmazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pneumatikus kalapács, illetve szerszám, melynél az elosztószelep szelepházában ide-oda mozog és a dugattyú mozgásait vezérli, jellemezve azáltal, hogy a hengerben olyan csatorna van elrendezve, mely a szelepházba nyíló szűk csatornával közlekedik és melyet a dugattyú mozgása közben elzárhat úgy, hogy ha a dugattyú az említett csatornának a hengerbe nyíló torkolatát elzárja, a hajtóközeg az elosztószelepet működteti. 2. Az 1. igényben védett pneumatikus kalapács, illetve szerszám foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szűk (4, c23) csatorna a légtápvezetéktől a (3\ Cl) szelepkamrába vezet, melyből az (5, el9) csatorna a hengerbe vezet, mimellett ezen részek úgy vannak elrendezve, hogy az (5, cl 9) csatornát a (2, C) dugattyú működése közben elzárja, minek foljtán a hajtóközeg az elosztószelepre hat. 3. Az 1. és 2. igényben védett pneumatikus kalapács, illetve szerszám foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (3) elosztószelep azon fölületei, amelyekre