46086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villanófény- és időfénykeverék előállítására

fönt említett tulajdonságainál fogva olyan , tartósan változatlan és eltartható villanó­fénykeverókeket képez, melyek rendkívül gyorsan, intenzív fényerősséggel és majd­nem füstmentesen puffognak el, A keverékek továbbá, dacára annak, hogy könnyea gyuladnak, ütéssel, lökéssel és dörzsöléssel szemben robbanás biztosak és így megfelelnek mindazon követelmények­nek, melyeket egy kitűnő villanóporral szemben fölállítani lehet. Ilyen villanópor előállítása végett például kb. 30—35 rész magnéziumport összekeverünk 70 rész thor­krómáttal. A wolframát valamivel lassúbb égést idéz elő és azért előnyösen időfénykeveré­kekre alkalmazható. így pl. tartós, kitűnően gyérfüsttel és erős fénnyel égő időfénykeveréket kapunk, ha 1 rész magnéziumport keverünk 2 rész thorwolframáttal. A magnéziummal való keverési arány a kívánt égési időtartam szerint változtatható. A légállandóság és oldhatatlanság elő­nyös tulajdonságaival, szemben a nitrátok­kal és szulfátokkal, a thorszuperoxidnak savakkal való vegyületei is bírnak. Azon­fölül magas aktiv oxigéntartalmuk igen energikus eldurranást is okoz, míg más­részt aránylag csekély savtartalmuk folytán majdnem füstmentesen és szagtalanul ég­nek el. Az oldhatatlan thorszuperoxidnak thor­oldatokból hidrogénszuperoxid által való kicsapásánál, ha nem adunk egyidejűleg ammoniákot is hozzá, tudvalevőleg a sav­nak egy része és pedig az eredeti normális só savjainak negyedrésze, átmegy az old­hatatlan csapadékba. A thorszuperoxidnak savakkal való ilyen oldhatatlan vegyületei közül már ismeretesek és előállításuk és tulajdonságaik tekintetében részletesen le vannak írva a szulfát és nitrát. (L. Cleve, Bull. Soc. chim. (2) 43. 57. Wydrodboff und Verneuil, Compl. rend. 126. 341). A thor­szuperoxid-csapadék ezen általános tulaj­donságánál fogva, hogy t. i. a sav egy ré­szét vissztartja, természetesen lehet más ilyen, az irodalomban még föl nem emlí­tett csapadékot is tetszés szerinti más thor­sóoldatokból hasonló módon előállítani, így pl. a klórátot, valamint a kevésbbé explo­zív tulajdonságánál fogva a jelen célra előnyösebb perklorátot. Tényleg kapunk hasonló módon a thorhidroxidnak perklór­savban való oldatából az illető leírásban a nitrátesapadék előállítására leírt eljárás sze­rint, tehát fölös hidrogénszuperoxidnak hozzáadása és kb. 60° C.-ra való melegítés és rákövetkező gyors lehűtés útján egy ko­csonyás perklórát csapadékot, mely ugyan­azon tulajdonságokkal bír. Ezen csapadék kellő kimosás után, közönséges hőmérsék­letnél úgy mint a nitrátcsapadék, üveg­szerű, merev, fehér darabokká szárad be, melyek könnyen poríthatók és légálló, tar­tós homokszerű port adnak, mely hosszabb eltartásnál sem csomósodik újra össze és ezért gyorsan és könnyen keverhető egyen­letesen magnéziumporral. Ezáltal van egyál­talában az egyetlen lehetőség megadva, hogy jelen célra tudvalevőleg igen haté­kony perklórsavat a ritka földek valamely fémjével való vegyületben alkalmazhassuk, mert a ritka földek normális perklórátjai csakis mini; szappanszerű higroszkópos masszák ismeretesek. Kitűnő villanófénykeveréket kapunk pél­dául 1 rész magnéziumpornak kb. 1 rész thorszuperoxid nitrát szulfát vagy perkló­ráttal való keverés útján. A fény festésére, valamint az égés lassí­tására vagy az egyéb tulajdonságok befo­lyásolására, a keverékekhez ismert módon más anyagokat is adhatunk és a magné­ziumot részben alumíniummal helyettesít­hetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás villanófény- és időfénykeverékek előállítására, jellemezve azáltal, hogy oxigénhordozó gyanánt magnéziummal, alumíniummal, alkálikus földfémekkel stb. keverékben a thoriumnak a nehéz fémek savjaival való oldhatatlan vagy nehezen oldható sóit alkalmazzuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom