46063. lajstromszámú szabadalom • Karburátorelrendezés többhengerű robbanógépeknél
Viszont, ha az 1. és 2. ábra szerint az (1, 3 és 5) henger az egyik, (A) karburátor a (2. 4 és 6) hengert a másik (B) karburátor táplálja, a megfelelő vezetékrendszerek pedig egymástól teljesen függetlenek, az a szög, mely bármely két követő henger robbanása között fekszik 2X120=240°, tehát a beazívatások egymástól teljesen függetlenül történnek, minek következtében a karburálás is szabályosabb, a hengerek töltése teljesebb és a gép működése tökéletesebb lesz. Más számú hengerrel bíró gépnél az alkalmazandó és egymástól független karburátorok száma a föntebb megadott módon szabandó meg, nevezetesen akként, hogy az egy karburátorhoz kapcsolt hengerek beszívatási időszakai egymástól 180°kal térjenek el. így pl. N hengeres, négy ütemű gépnél, hol a forgattyúk egymástól egyenlő távol vannak elrendezve, két egymást követő robbanás között a szögtávol, 180X4 720° „ .. ,OA n ,, sag ^—= ^ . Ha ez a szog 180°-nal kisebb, annyi (m) csoportot kell alkalmazni, hogy -^.720° egyenlő vagy nagyobb legyen, mint 180°. így tehát m=2 nyolc hengerig, m=3 tizenkét hengerig, m=4 tizenhat hengerig és így tovább. Az alkalmazott karburátorok száma' és az egy karburátorhoz tartozó hengerek csoportosítása az egyes esetekben a szerkesztő mérnök feladata. A találmány lényegében véve ugyanaz marad, akár két, akár négy ütemben dolgozik is a gép, és akár mekkora a hengerek száma, egymáshoz viszonyított elrendezése stb., minthogy a találmány tárgya csakis az, hogy egy karburátor a hengerek olyképen megválasztott csoportját szolgálja ki, hogy a csoporthoz tartozó két vagy több hengerben a robbanás soha egyidejűleg ne menjen végbe. A 3. ábrán csillagalakban elrendezett hét hengerrel bíró gép látható, melyhez három karburátor tartozik. Ebben az esetben a hét hengert a karburátorok között igen különböző módon lehet elosztani, a lehető elrendezések közül egyet ábrázoltunk. A 3. ábra szerint a hét henger egymástól egyenlő távolságban van elrendezve és közös (o, a) forgattyúra hat, a hengerek ssárnozása a robbanások sorrendjének felel meg, a (C) karburátor az (1, 3), a (D) karburátor az (5, 7) és az (E) karburátor a (2, 4, 6) hengerhez tartozik. Az (1, 5, 2) hengerek az a (l1 , 51 , 21 ) helyzetben is alkalmazhatók, eme hengerek dugattyúi ekkor az (o, a) forgattyúval átlósan szemben fekvő (ol a1 ) forgattyúval volnának kapcsolandók, de a karburátorok elrendezése változatlan maradna. Bármekkora legyen a karburátorok száma, ezek lefojtó szelepeit akként kell szabályozni, hogy mindegyik lefojtó szelepet ugyanaz a szabályozóemelő működtethesse és hogy a szelepek szabályozása egyidejűleg és akként történjék, hogy az egyes szelepek minden pillanatban a teljes nyílás azonos nagyságú részével egyenlő mértékben nyissanak. A csatolt rajz 4„ 7., 10. és 13. ábrája szematikusan két szelepből álló szelepcsoportok függélyes metszete, részben elölnézete, az 5., 8., 11. és 14. ábra a 4., 7., 10., illetve 13. ábrához tartozó oldalnézet és a 6., 9., 12. és 13. ábra a 4., 7., 10., illetve 13. ábrához tartozó fölülnézet. A 4—6. ábra szerint a két tolattyú gyanánt kiképezett (8, 8) szelep ugyanarra a (9) tolattyúrúdra van szerelve, melyet a szabályozóemelő közvetlenül működtet. Ezeket a (8, 8) tolattyúkat a 7—9. ábra szerint két egymással párhuzamos (10, 10) tolattyúrúdra is lehetne szerelni, melyeket a (11) harántrúd köt össze, mikor a szabályozóemelő a (11) harántrúdhoz kapcsolt (12) rúdra hat. Lehetne a 10—12. ábra szerint (13, 13) csapószelepeket is alkalmazni, melyek közös (14) tengelyre vannak szerelve. A (14) tengely (15) forgattyúját a (16) kapcsolórúd köti össze a szabályozóemelővel. Ezeket a (13, 13) csapószelepeket ugyancsak lehet egymással párhuzamos (17, 17) tengelyekre szerelni (13—15. ábra), melyek-
