46061. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa a lámpa tengelyéhez érintőirányban elrendezett szénpárokkal

Megjelent 19Q9. évi augusztus hó 9-én. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI jBb HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46061. szám. VIl/h. OSZTÁLY-ívlámpa a lámpa tengelyéhez érintőirányban elrendezett szénpárokkal. TIMAR DAGOBERT VEZÉRIGAZGATÓ ÉS DREGER KARL ELEKTROTECHNIKUS BERLINBEN. A bejelentés napja 1908 december hó 11-ike. Függélyesen álló szénpálcákkal ellátott közönséges ívlámpák fényüket tudvalevőleg kúp alakjában lefelé vetik. Padlófölületek, rajztermek stb. megvilágítására a fényelosztás ezen módja alkalmas. Ha arról van szó, hogy valamely helyiség padlóját és falait egyidejűleg világítsuk meg, vízszintes szenekkel biró lámpák alkalmazása előnyös. Az ily vízszintes szénpár azonban a fényt rézsútos elhelyezésű forgási tengellyel bíró kúp alakjában bocsátja ki, minek folytán a szenek mögött kevesebb fény van mint előttük. Jelen találmány tárgya két vagy több szénpárnak a lámpa függélyes tengelye körül való érintőirányú elrendezése úgy, hogy a padlón és a falakon tökéletes vagy legalább megközelítően egyenletes fényelosztás áll be oly módon, hogy a fényből még a szoba mennyezete is lényeges részt nyer. A mellékelt rajzon egy ily lámpa két foganatosítási példája van föltüntetve; az 1. ábrán sematikus fölülnézetben látható* a lámpa, mely érintőirányban elrendezett két szénpárt tartalmaz; a | 2. ábrán ezen lámpa két szénpára közül az egyiknek oldalnézete látható. Az 1. ábra szerint két szénpár elrendezése van föltételezve és mindegyik pár szénpálcái függélyes síkban egymáshoz párhuzamosan fekszenek. A 3. ábra szintén sematikus fölülnézetben tüntet föl egy lámpát, melynél három széncsoport a lámpatest függélyes tengelyéhez érintőirányban van elrendezve. Ezen három széncsoport mindegyike három oly szénpárból áll, amilyen a 2. ábrán föl van tüntetve. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett lámpa gyakorlati alkamazásánál a két (a, b) szénpár egyidejűleg ég, a fényív tehát ismert módon, amint azt az 1. és 2. ábrákból is látni lehet, a szabad (c) szénvégeken van. A 2. ábrán bemutatott elrendezés értelmében pl. előbb a három belső (d) szénpár éghet; ha ezek túlrövidekké váltak, akkor a második (e) szénpárok önműködően kapcsolódnak be és ha ezek is túlrövidekké lettek, szintén önműködően kapcsoltatnak ki és a harmadik (f) szénpárok kapcsoltatnak be. A rajz ábráiból kiviláglik,