46040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eke a talajnak két elválasztott rétegben való megmunkálására
Megjelent 1909. évi augusztus lio 7-én. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI jjjf l HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 46040. szám. x/a. OSZTÁLY. Eljárás és eke a talajnak két elválasztott rétegben való megmunkálására. HELLER VILMOS INTÉZŐ GNESENBEN. A bejelentés napja 1908 november hó 2-ika. Elsőbbsége 1907 november hó 11-ike. Már megkísérelték a szántásnál a talajt két egymás fölött fekvő elválasztott rétegben akképen megmunkálni, hogy az alsó talajréteg a barázda szélességével megforgatás nélkül csak oldalt tolatik, míg a fölső réteg ismert módon megforgattatok és az oldalt tolt alsó rétegre fektettetik. E mellett tehát a földszalag egy különleges e célra alkalmas eke által két egymás fölött fekvő rétegben külön-külön munkáltatik meg. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ez a megmunkálás nehéz, agyagos földnél nem foganatosítható kielégítő módon, mert az ekének egyetlen, a barázda szélességének megfelelő földszalagot kell leválasztania és két rétegre fölosztania. Azonban a földszalag agyagos, kemény talajnál nem osztatik szét, sőt inkább az eke nagyobb rögöket választ el a talajtól, melyek nehezen oszthatók szét. Jelen találmány e hátrány kiküszöbölését célozza és pedig azáltal, hogy nem egy és ugyanaz a földszalag munkáltatik meg két elválasztott rétegben az e célra alkalmas, két egymás fölött fekvő ekevassal ellátott eke által, hanem hogy az eke fölső vasa egy barázdaszélesaéggel az alsó vason túl oldalt kiáll és a földszalagot úgyszólván a fél mélységben fölemeli, míg a földszalag alsó felét a következő barázda húzásánál az alsóvas választja le és oldalt eltolja. Az e célra szükséges eke az egymás fölött fekvő ekevasakkal bíró ismert ekéktől abban különbözik, hogy a fölső eketest az alsó fölött nem függélyesen, hanem egy barázdaszélességgel oldalt eltolva van elrendezve. Már ismeretesek ugyanoly ekék, melyeknél az altalaj ekevas a forgató ekevashoz, illetve a tulajdonképeni eketesthez képest oldalt el van tolva, azonban az altalaj-ekevas mindezeknél az ekéknél a tulajdonképeni ekevas előtt oldalt van elrendezve és külön emeltyűk vagy tartókarok segélyével van az eke gerendelyén megerősítve, vagy pedig egy külön gerendelyen van elrendezve. Az altalaj-ekevasnak a tulajdonképeni eketest előtt oldalt való elrendezése folytán az eke billenik, mert az altalaj-ekevas ellenállása nem a húzás irányában hat, hanem egy emeltyűkar által a gerendelyre, illetve az eketaligára átvitetik. Ezzel szemben a találmány tárgyát képező eke azáltal tűnik ki, hogy az altalaj-ekevas alul a tulajdonképeni ekevason vagy eketesten van elrendezve; emellett a gerendely oly módon lehet a kettős eketesttel összekötve, hogy az eketestnek és az altalaj-ekevasnak ellenállásai tökéletesen kíegyenlíttetnek.
