46014. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegőnek, páráknak és víznek kondenzátorból való elvezetésére

denzátorból vagy a tartányból, vagy mindkettőből, egy külön vízsugárejektor által vezettetnek el, melyhez a víz alkalmas módon, pl. egy másik nyomószivattyú segélyével nyomás mellett vezettetik hozzá. A nyomószivattyú helyett, vagy ezt támogatva, a vízsugárejektorból kilépő nyomás alatt álló víz hasznosítható egy szájdarabban arra a célra, hogy a kondenzátorból a lecsapódott víz a tartányba vezettessék. A találmány tárgyát képező berendezés úgy fölületi, mint sugárkondenzátorokhoz is alkalmazható. Az alkalmazott szivattyúk célszerűen centrifugál szivattyúkat képeznek, azonban tetszésszerint reciprokáló vagy másfajtájú szivattyú is használható. A vízsugárejektor egy vagy több szájdarabbal bírhat és szokásos berendezéssel lehet ellátva. Szükség esetén ;két vagy több vízsugárejektor használható, melyek párhuzamosan vagy sorozatosan rendeztetnek el. A mindenkor használt vízsugárejektorok száma változtatható, hogy ez a szám a kondenzátornak és a légelvezetés mértékének megfelelővé tétessék. A mellékelt rajzokon az 1—7. ábrák a találmány értelmében szerkesztett berendezés különböző kiviteli alakjait nézetben mutatják, mimellett az egyes ábrák az egyszerűség kedvéért többé vagy kevésbbé vázlatosak. Az 1. ábrán (a) egy fölületi kondenzátort jelöl, mely a levegő és a párák kivezetésére (b) csővel, míg á lecsapódott víz kivezetésére egy külön (c) csővel van ellátva. A -(c) cső egy megfelelő szerkezetű szivattyúhoz van kötve, mely a lecsapódott víznek a kondenzátorból való kiszivattyúzására szolgál, (g) egy gőzfúvókát jelöl, melyen át gőzsugár vezethető a (b) esőbe, hogy az ebben lévő levegővel és párákkal keverődjék. A (b) cső egy vízsugárejektorral van összekötve, mely a föltüntetett példánál a (dl) vízbevezetővel ellátott (d) ségédsugárpórlasztótokból és egy (e) rendes vagy fő vízsugártokból áll, mely a (d) tokkal sorozatosan van elrendezve és (el) vízbevezetéssel bír. A (d) vízporlasztótok és a (dl) vízbevezetőeső elhagyható. Az elrendezés olyan, hogy a készülék működésénél a levegő és a párák az (a) kondenzátorból a (b) csövön át eltávoznak és először a (g) fúvókából kilépő gőzsugárral kerülnek érintkezésbe és benső keverődésbe. A gőzsugárból lecsapódott víz részecskéi gyakorlatilag nem tartalmaznak levegőt és oly állapotban vannak, mely igen alkalmas arra, hogy levegővel vétessenek körül és telíttessenek, míg a gőzsugár kinetikus energiája a levegővel telt vízrészecskéket előre viszi és kényszeríti, hogy egymással és az esetleg alkalmazott vízsugárral egyesüljenek úgy, hogy a vízrészecskék, az ideiglenesen túltelített állapotban, a fővízsugárba hajtatnak és ezáltal hatásos módon kivezettetnek. A gőzsugár kinetikus energiájának olymódon való hasznosítása, hogy a levegő a fővízsugárejektor vízsugara által hatásosan fölvétetik és vele egyesül, nagy gyakorlati értékkel bíró műszaki hatást képez és a találmánynak jellemző sajátságát képezi, mimellett ez a hatás megkülönböztetendő attól a ha,tástól, amelyet egy gőzsugár egy légszivattyúrendszerben kifejt, melynél a sugárban tartalmazott gőz oly kondenzátorban kondenzálódik, melyben az energia nagyrészt nyomássá alakíttatik át és melyből a lecsapódott víz egy ide- és odamozgó dugattyúval bíró légszivattyú vagy hasonló szerkezet által vezettetik el. A 2. ábra oly levegő- és páraelvezetőberendezést mutat, melynél a kondenzátorból a lecsapódott víz nyomószivattyúk segélyével vezettetik el. Ennél a példánál a (g) főzfúvókával ellátott (b) levegő- és párelvezetőcső aképen van elrendezve, hogy közvetlenül az (e) fővizsugárejektorba torkollik, mely ennél a példánál porlasztótok nélkül van föltüntetve. Az elhasznált gőz (x)-nél vezettetik be' az (a) kondensátorba. Hogy a főkondensátorból és az esetleg alkalmazott gőzsugárból képező párák lecsapódásánál kapott vízből ne veszítsünk és ha nagy fontossággal bír, hogy ezt a víz-Vesztességet elkerüljük, mint pl. hajóberendezéseknél, akkor az ejektorhoz vezetett