45951. lajstromszámú szabadalom • Vonalváltó távírászati és efféle célokra

- 3 — és ezeket visszahajlítják, mire az (5 és 6) rúgók (ill. e rúgók közül az, amelyik le volt nyomva), visszapattannak eredeti hely­zetükbe és így az (5 és 9), ill. (6 és 10) részek közötti vezető-összeköttetés megsza­kad : az illető vonal kizárása megszűnik. A (9, 10) kampós lemezrúgóknak a nyu­galmi helyzetbe való visszatérését — amelybe azoknak az (5, 6) rúgók be- és kikapcsolt helyzete mellett egyaránt vissza kell térniök — egy (23) rúgó segíti elő, mely a (2) rudat annyira visszatolja (x-el ellenkező irányban), hogy a (13, 14) pec­kek a (9, 10) részeknek a nyugalmi hely­zetbe való visszatérését nem gátolják. A jeladó billentyűknek föntebb említett rövidzárására szolgáló szerkezet ugyan­csak a (3) emelőnek elforgatása alkalmával jön működésbe. Ugyanis a találmánybeli vonalváltón két L-alakú (15, 16) fémken­gyelt olykép rendezünk el, hogy egy az (1) tolórúdba erősített (17) kontakuspecek az {1) rúdnak az (x) nyíl irányában való elto­lása alkalmával ezen (15, 16) részek meg­felelő furataiba tolódik és a (15, 16) ré­szeket egymással vezető összeköttetésbe hozza (lásd 1. ábrabeli pontozott helyzetet). A (15, 16) kengyelek a jeladó billentyűkét vezetékével (a hozzá- és elvezető dróttal) vannak összekapcsolva olykép, hogy a (17) kontaktuspecek eltolt helyzetében — midőn az írógép óramüve fékezve van, a jeladó billentyű vezetését rövidre zárja úgy, hogy a (3) emelőnek ily helyzete, vagyis a fék­emeltyű zárt helyzete mellett a jeladóval jeleket adni nem lehet. Hogy a (15, 16) részek és a (17) kon­taktuspecek között jó és tartós kontaktust biztosítsunk, a (15, 16) kengyeleken egy (18, ill. 19) lemezrúgót rendezünk el, melynek végére egy (20, ill. 21) pecket erősítünk. Ezen peckek a (15, illetve 16) kengyelnek harántfuratain átnyúlnak és. a (17) kontaktuspecekhez betolt helyzetében hozzányomódnak, miáltal megbízható és tartós és rugalmas kontaktus létesítenek. Az (5, 6, 9, 10, 15, 16) részeket (22) szigetelő-lapok által elszigetelten rendezzük el tartóikon. A helyi állomásnak a vonalból való ki­kapcsolása céljából — ami főként zivatar esetén válik szükségessé — a vonalváltón egy ismert dugaszos kapcsolót rendezünk el, mely a (24, 25) kontaktuspofákból és (26) dugaszból áll. A (24, 25) részek az (5) és (6) rugókkal állanak vezető összekötte­tésben, amely utóbbiak viszont az állomás­ból jobb- és balfelé kiinduló vezetékekhez vannak kapcsolva úgy, hogy a dugasznak behelyezése alkalmával az áram az állomá­son áthalad, anélkül, hogy annak készülé­keit befolyásolná. A találmánybeli vonalváltóval fölszerelt állomás kapcsolási sémája a 2. ábrán lát­ható. Az (1) írógép mellett, amely az (R) re­lais-vel együtt a (Ht) helyi telep áramkö­rébe van kapcsolva, a találmánybeli (Vv) vonalváltó olykép van elrendezve, hogy (2) tolórúdja az írógép óramővének (27) fék­emeltyűjével a már előzőkben leírt módon kapcsolatban áll. A szomszédos állomásokról jövő (Ll, L2) vezetékek az (S) villámhárítón és (11, 12) vezetékeken keresztül a vonalváltó (5), ill. (6) rugójához vannak kapcsolva. Ugyancsak az (11, 12) vezetékekhez van kapcsolva a (Vt) vonaltelep, (T) tájoló, (B) jeladó billentyű és (R) relais. A vonalváltó (9, 10) rugóját közös (f) vezeték köti össze a földdel, míg a (ti, t2) vezetékek a bil­lentyű két sarkát kötik össze a vonalváltó (18, 19) részeivel, melyek a (B) jeladó bil­lentyűnek a leírt módon való rövidzárására szolgálnak. Beszélgetés alkalmával az áramok útja a következő: Tegyük föl, hogy a rajz 2. ábrá­ján föltüntetett állomás a jobboldali ál­lomással (Ll) vezetéken át akar beszélni, úgy az (L2) vezetéket a (8) nyomó- -gomb lenyomása útján kizárja, azaz föld­del bekapcsolja. Az (Ll) vezetéken jövő áramimpulzusok az (S) villámhárítón (11) vezetéken, (Vt) telepen, (T) tájolón, (B) bil­lentyűn, (R) relais-n és (12) vezetéken át a (Vv) vonalváltó (6 és 10) részein keresztül­haladva az (f) földvezetékbe jutnak, s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom