45927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomóközegek kinetikei és potenciális energiájának kölcsönös átalakítására

használhatók, melyek rugalmatlan nyomóközegekkel, vagyis tulajdonképeni folyadékokkal működnek, ámbár ez esetben az elérhető nyereség csekélyebb lesz. Azonban tekintetbe veendő, hogy ha rugalmatlan nyomóközegekkel van dolgunk, akkor a fúvókában nincs szükség konvergens részre és a terelő a szokásos szerkezettel bírhat, mely jelentékeny sűrítést idéz elő, mielőtt az átalakulás a fúvókában megkezdődnék. A párhuzamos falakkal bíró pálya előnyösebb ott, ahol a szórás csak sugárirányban vagy félig sugár-, félig érintőirányban történik és a keresztmetszet növekedése a pályára merőlegesen irányuló természetes divergálás folytán jön létre, ámbár a pálya falai a hatásfok lényeges csökkenése nélkül kissé széthajlóan is rendezhetők el. Ugyanezen alapelv szelepeknél is alkalmazást találhat. A 17. ábra pl. oly visszacsapó szelepet mutat, melynél ezen elv meg van valósítva. Könnyen belátható, hogy ezen szelep tágasabb értelemben az először leírt fávókatypussal azonosnak tekinthető, azonban itt a kúpalakú (c) rész mozgékony. A (c) kúpot ugyanis egy (u) rúd a (w) hengerben működő (v) dugattyúval köti össze. A henger a szelepház (x) födele által rögzített (y) részében van kiképezve, melyhez a (c) kúp ütközik, midőn fölfelé irányuló mozgását befejezi. A szeleplöket szabályozása céljából a szeleporsó fölső része csavarorsó gyanánt van kiképezve úgy, hogy a szelep közönséges lecsavarható szelep gyanánt működik. A szelep teljesen nyitott helyzetében a (c) kúp és a megfelelő alakú szelepfészek között gyűrűalakú tér marad, mimellett a két kúpfölület célszerűen egyenlő hajlással bír. Ezen gyűrűalakú tér bebocsátó nyílása úgy van alakítva, hogy keresztmetszete állandó, vagy más szavakkal, a bebocsátó nyílás csak arra szolgál, hogy a nyomóközeg irányát a kúpfölületek hajlási irányának megfelelően megváltoztassa, anélkül, hogy a nyomóközeg sebességét befolyásolná. A nyomóközeg, miután a kifejtett elv szerint a kúpfölületek között egyenes vonalban tovaáramlott, a (z) kibocsátó csőtoldathoz érkezik, mely a hengerrel vagy annak valamely nyúlványával együtt a köpeny födelének egy részét alkotja oly módon, hogy lehetőleg változatlan átbocsátó keresztmetszet létesüljön. Ha a szeleporsó függélyes helyzetű és a szelepet a mellette elhaladó közeg nyomása tartja nyitva, akkor ezen hatást a kúpalakú részben kiképezett (3) csatornákkal és a kúp fölületén hegyes szög alatt kitorkoló (4) csatornákkal is lehet támogatni. A (3) csatornák a (v) dugattyú fölötti térrel, a rézsútos (4) csatornák pedig a dugattyú alatti térrel állnak összeköttetésben. Amig a nyomóközeg a szelepen való áthaladás alkalmával a rendes irányban áramlik, a (4) csatornák a dugattyú alsó oldalára nyomást, a (3) csatornák pedig a dugattyú fölső oldalára szívást gyakorolnak úgy, hogy a szelep mellett az említett irányban nagy erővel tovaáramló nyomóközeg a szelepet nyitott helyzetben törekszik tartani. Ha a nyomóközeg mozgásárak iránya ellenkezőre változnék, akkor a fönti hatás is ellenkező irányú lesz és a szelep zárását elősegíti. Némely esetben a fúvóka nyakában egy (2) főszelep alkalmazható (18. ábra), mely a nyomóközeget a (c) kúppal együttesen befolyásolja. A (w) hengert vagy annak egy nyúlványát a rajz szerint célszerű úgy kiképezni, hogy a belső kúpnak egyik részét alkossa, míg a kúp megmaradó része <J tulajdonképpeni visszacsapó szelepből áll. Azonban a szelep úgy is berendezhető, hogy az egész belső magot magában foglalja. Szükség esetén kézi hajtás is alkalmazható úgy, hogy a szelep közönséges lecsavarható szelep gyanánt működtethető és amellett, mint föntebb ki volt fejtve, egy pótszelep rendezhető el a fúvóka megszűkülésében. A kúpalakú rész egyenes áramlással működő szelepek kibocsátó fúvókájában is elrendezkető (pl. a 21082/04. sz. angol szabadalmi leírás szerint), mely esetben a kúpalakú rész csúcsa a megszűkülés közvetlen közelében fekszik és a kúp olyan bordák segélyével van az átbocsátó pálya falaihoz