45927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomóközegek kinetikei és potenciális energiájának kölcsönös átalakítására

— 5 — nyomóközeget sugárirányban bocsátják át a növekvő keresztmetszetű (g) részekbe, melyeknek oldalfalai hosszuknak legnagyobb ; részén egymással párhuzamosak, azonban ! a gyűrűalakú (i) térbe torkoló széleiken egymástól széthajlanak. Az átalakító rész keresztmetszete itt is, mint az előző esetekben, a középponttól való távolság növekedtével folyton nagyobb lesz. A nyomóközegnek az átalakító részbe való szállítására sugárirányú lapátokkal bíró terelők is alkalmazhatók. Ilyen kivitelű kompresszort mutat például a 15. és 16. ábra. A nyomóközeget (s) lapátok vezetik az (n) terelő (p) lapátjai közé, honnan a közeg először a (q) térbe lép, melyben (r) vezető falak vannak elrpndezve oly módon, hogy a közöttük lévő átbocsátó keresztmetszet megközelítőleg állandó. Az (r) falak a nyomóközeget úgy irányítják, hogy az eredetileg tengelyirányú pálya sugárirányú pályába megy át. A növekvő keresztmetszetű (g) rész falai egymással párhuzamosak és a nyomóközeg ezen részből a gyűrűalakú (i) térbe lép. A (q) térben lévő (r) vezető falak úgy is elrendezhetők, hogy az áramlás a sugár és érintő között fekvő pályán menjen végbe. A vezetőfalak, mint már föntebb is említve volt, a nyomóközeg áramlásában föllépő zavarokat akadályozzák meg. Az (r) vezető falak esetleg el is hagyhatók ós a nyomóközeg közvetlenül bocsátható a növekvő keresztmetszetű térbe, melynek oldalfalai egymással pontosan vagy megközelítően párhuzamosak. Mivel ez esetben a részecskék pályája majdnem egyenlő szögű spirális vonal, a fúvóka sugárirányú hossza nagyobb lesz, mint azon egyenértékű fuvókáé, melyben válaszfalak vannak alkalmazva. Az összes leírt kompresszoroknál a sűrítés foka nem lehet nagyobb, mint 1*9 : 1 és ha ezen fokot túl akarjuk lépni, akkor a fúvókát oly bebocsátó vagy fölfogó résszel kell kiegészíteni, melynek keresztmetszete az áramlás irányában fokozatosan csökken. Oly kompresszoroknál, melyeknél a sűrítést az 1-9:1 arányon túl akarjuk fokozni, ' célszerű a terelőt lépcsőzetesre szerkeszteni. Az egyetlen új vonás, mely az eset; ben az előzőkhöz járul, az lesz, hogy az ! energia átalakítására szolgáló rész keresztmetszete az áramlás irányában először csökken. Ennek folytán az olyan kompresszorokat, melyeket az 19 : 1 aránynál nagyobb fokú sűrítésre akarunk használni és amelyek a 9. és 10. ábrán látható kompresszorhoz hasonlóan vannak szerkesztve, lépcsős terelővel kell ellátni, mely a nyomóközeget olyan fúvókának adja át, melynek fölforgó tere konvergáló oldalfalakkal bír úgy, hogy ezen tér keresztmetszete a középponttól való sugárirányú távolság növekedtével fokozatosan csökken. Ezen csökkenő keresztmetszetű térbe vezető falak vannak helyezve, melyek a nyomóközeget gyakorlatilag véve sugárirányban vezetik a fúvóka átalakító részébe, melynek falai megközelítőleg párhuzamosak. Ezen részben a keresztmetszet, mint a leírt esetekben, a sugárirányú távolság nagyobbodásával növekedik. A többi leírt kompresszoralakok szintén módosíthatók úgy, hogy az 1-9:1 aránynál nagyobb fokú komprimálás legyen elérhető. A pályahossz úgy a csökkenő, mint a növekvő keresztmetszetű részben is legcélszerűbben az illető részben végbemenő energia-átalakulással arányos. A kompresszort továbbá úgy is foganatosíthatjuk, hogy a fölsorolt fúvókatipusok közül a harmadik típussal és lépcsős terelővel látjuk el, mely a nyomóközeget először változatlan keresztmetszetű csatornákon keresztül sugárirányban befelé és azután a konvergáló fúvókarészen hajtja át, mely köralakú párhuzamos falak közé van zárva. A konvergenciát itt a csatorna keresztmetszetének csökkenése idézi elő, amennyiben a nyomóközeg sugárirányban a középpont felé áramlik. A nyomóközeget a konvergáló rész legvégén, a középponthoz egészen közel elrendezett összekötő vezetékek veszik föl, melyek lényegileg változatlan keresztmetszetűek és a nyomóközeget 180°-kal térítik el irányából. A nyomóközeg az össze' kötő vezetékek elhagyása után a divergáló