45919. lajstromszámú szabadalom • Higany akonakészülék

fölszine a kibővülés elérésekor a kereszt­metszet tetemes nagyobbodása folytán ne emelkedjen többé oly gyorsan. Nem vették azonban figyelembe azt hogy éppen a kereszt­metszetnek ez a nagyobbodása a higany­oszlop hatékony magasságát és ezzel annak ellennyomását erősen leszállítja és hogy ennek következtében az erjesztő edényben hirtelenül nagy gázmennyiségek szabadulnak föl, amelyek az akonakészülékből az összes higanyt követik. Kísérletek azt mutatták, hogy ezt azzal sem akadályozhatjuk meg, hogy a kibővülés fölött tölcsért rendezünk el, melynek szűk nyílással ellátott csúcsa lefelé van fordítva. A találmány szerinti akonakészülék az ismertetett hibáktól mentes és egyúttal annyira egyszerű, hogy teljesen üvegből állítható elő, miáltal a higany eliszaposodását elkerüljük. A készülék a föltaláló azon fölfedezésén alapszik, amely eddig, úgy látszik, ismeretlen volt és amelynek föl­használása a higany-akonakészülékek terén mindenesetre teljesen új. Ha ugyanis tölcséralakú betéttel ellátott csövön gázokat vagy folyadékokat hagyunk átáramlani és vizsgáljuk az ellenállást, amelyet a tölcsér ezen két különféle közeg ellenében az egyik és a másik áramlási iránynál kifejt, úgy a következő meglepő eredményhez jutunk: gázoknál az ellenállás nagyobb, ha a gázok a tölcséren át ennek alapjától a csúcsa felé áramlanak, mint megfordított mozgásiránynál. Folyadékoknál ellenben éppen megfordítva az ellenállás kisebb, ha azok a tölcséren át ennek bázi­sától a csúcs felé áramlanak, mint meg­fordított mozgásirány esetén. Jelen esetre alkalmazva, midőn fölfelé mozgó szénsavárammal és ugyanezen irány­ban mozgó higany árammal van dolgunk, azt találjuk tehát, hogy a csúcsával lefelé irányuló tölcsér a szénsavval szemben csak aránylag csekély, a higannyal szemben ellenben nagyon tetemes ellenállást fejt ki. Más szóval: a szénsav csaknem akadály­talanúl léphet ki, míg a higany erélyesen visszatartatik. Kétségtelenül éppen ez a cél az, amelyet az összes higany-akonakészü­lékeknél elérni törekednek. Az új higany-akonakészülék U-alakú csőből áll, melynek fölemelkedő szárában, amelynek bősége mindenütt egyforma és semmiféle külső toldata, fölfogója és más­eféléje nincs, kizárólag a normális higany­állás fölött egy vagy több tölcsér van be­forrasztva. Ezeknek egy-egy szűk nyílással ellátott csúcsai lefelé irányulnak és a cső közepén fekszenek úgy, hogy a higany rohamos gázfejlődés esetén vékony, gyönge sugárban kénytelen azokon keresztülmenni. A Jefelé irányuló tölcsérnek vagy tölcsérek­nek nem szabad a normális higanyálláson belül feködniök, mert itt a higany föl- és leszállása esetén ezt megszakítanák. Ennek következtében a higanyoszlop ható megassága hirtelenül csökkennék, ami ismét az erjesztő­edényben nagy gázmennyiségek fölszaba­dulását idézné elő. A rajzon föl tüntetett foganatosítási alak az U-alakban hajlított (a) csőből áll, melynek két szára (al) és (a2)-vel van jelezve. A fölemelkedő (al) szár fölül nyitott, míg a lefelé irányuló (a2) szár szokásos módon tömlő vagy cső segítségével az erjedő folyadékot tartalmazó hordóval van össze­kötve. A két (al, a2) szár merevítés céljából borda útján van egymáshoz erősítve. Az (a) cső alsó, hajlított részében van a (d) higany, amelynek mennyiségét a kívánt nyomásnak megfelelően választjuk meg. A fölemelkedő (al) szárban bizonyos távolságban attól a ponttól, ameddig a higany normális erjedés esetén emelkedik, ha a szénsav távozik, a csúcsával lefelé irányuló (b) tölcsér van beforrasztva, amely­nek középső (c) nyílása vau. Normális erjedés esetén a higany általában nem is jut a (b) tölcsérig. Ha azonban erős gáz­lökések lépnek föl, a higany kénytelen a tölcséren át vékony, gyönge sugárban föl­emelkedni, ami a benne rejlő eleven erő legnagyobb részét fölemészti. 0.3 atm. üzemnyomásoktól fölfelé'egyetlen (b) tölcsér elegendő, míg alacsonyabb üzemnyomások­nál két vagy több ilyen tölcsért kell elren­dezni, mert ebben az esetben a különbség

Next

/
Oldalképek
Tartalom