45919. lajstromszámú szabadalom • Higany akonakészülék
fölszine a kibővülés elérésekor a keresztmetszet tetemes nagyobbodása folytán ne emelkedjen többé oly gyorsan. Nem vették azonban figyelembe azt hogy éppen a keresztmetszetnek ez a nagyobbodása a higanyoszlop hatékony magasságát és ezzel annak ellennyomását erősen leszállítja és hogy ennek következtében az erjesztő edényben hirtelenül nagy gázmennyiségek szabadulnak föl, amelyek az akonakészülékből az összes higanyt követik. Kísérletek azt mutatták, hogy ezt azzal sem akadályozhatjuk meg, hogy a kibővülés fölött tölcsért rendezünk el, melynek szűk nyílással ellátott csúcsa lefelé van fordítva. A találmány szerinti akonakészülék az ismertetett hibáktól mentes és egyúttal annyira egyszerű, hogy teljesen üvegből állítható elő, miáltal a higany eliszaposodását elkerüljük. A készülék a föltaláló azon fölfedezésén alapszik, amely eddig, úgy látszik, ismeretlen volt és amelynek fölhasználása a higany-akonakészülékek terén mindenesetre teljesen új. Ha ugyanis tölcséralakú betéttel ellátott csövön gázokat vagy folyadékokat hagyunk átáramlani és vizsgáljuk az ellenállást, amelyet a tölcsér ezen két különféle közeg ellenében az egyik és a másik áramlási iránynál kifejt, úgy a következő meglepő eredményhez jutunk: gázoknál az ellenállás nagyobb, ha a gázok a tölcséren át ennek alapjától a csúcsa felé áramlanak, mint megfordított mozgásiránynál. Folyadékoknál ellenben éppen megfordítva az ellenállás kisebb, ha azok a tölcséren át ennek bázisától a csúcs felé áramlanak, mint megfordított mozgásirány esetén. Jelen esetre alkalmazva, midőn fölfelé mozgó szénsavárammal és ugyanezen irányban mozgó higany árammal van dolgunk, azt találjuk tehát, hogy a csúcsával lefelé irányuló tölcsér a szénsavval szemben csak aránylag csekély, a higannyal szemben ellenben nagyon tetemes ellenállást fejt ki. Más szóval: a szénsav csaknem akadálytalanúl léphet ki, míg a higany erélyesen visszatartatik. Kétségtelenül éppen ez a cél az, amelyet az összes higany-akonakészülékeknél elérni törekednek. Az új higany-akonakészülék U-alakú csőből áll, melynek fölemelkedő szárában, amelynek bősége mindenütt egyforma és semmiféle külső toldata, fölfogója és máseféléje nincs, kizárólag a normális higanyállás fölött egy vagy több tölcsér van beforrasztva. Ezeknek egy-egy szűk nyílással ellátott csúcsai lefelé irányulnak és a cső közepén fekszenek úgy, hogy a higany rohamos gázfejlődés esetén vékony, gyönge sugárban kénytelen azokon keresztülmenni. A Jefelé irányuló tölcsérnek vagy tölcséreknek nem szabad a normális higanyálláson belül feködniök, mert itt a higany föl- és leszállása esetén ezt megszakítanák. Ennek következtében a higanyoszlop ható megassága hirtelenül csökkennék, ami ismét az erjesztőedényben nagy gázmennyiségek fölszabadulását idézné elő. A rajzon föl tüntetett foganatosítási alak az U-alakban hajlított (a) csőből áll, melynek két szára (al) és (a2)-vel van jelezve. A fölemelkedő (al) szár fölül nyitott, míg a lefelé irányuló (a2) szár szokásos módon tömlő vagy cső segítségével az erjedő folyadékot tartalmazó hordóval van összekötve. A két (al, a2) szár merevítés céljából borda útján van egymáshoz erősítve. Az (a) cső alsó, hajlított részében van a (d) higany, amelynek mennyiségét a kívánt nyomásnak megfelelően választjuk meg. A fölemelkedő (al) szárban bizonyos távolságban attól a ponttól, ameddig a higany normális erjedés esetén emelkedik, ha a szénsav távozik, a csúcsával lefelé irányuló (b) tölcsér van beforrasztva, amelynek középső (c) nyílása vau. Normális erjedés esetén a higany általában nem is jut a (b) tölcsérig. Ha azonban erős gázlökések lépnek föl, a higany kénytelen a tölcséren át vékony, gyönge sugárban fölemelkedni, ami a benne rejlő eleven erő legnagyobb részét fölemészti. 0.3 atm. üzemnyomásoktól fölfelé'egyetlen (b) tölcsér elegendő, míg alacsonyabb üzemnyomásoknál két vagy több ilyen tölcsért kell elrendezni, mert ebben az esetben a különbség
