45897. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence

még mindig beáramlik úgy, hogy a jelzett munkák végrehajtása alkalmával a fürdő lehűlése egyáltalán nem következhetik be. A mellékelet rajz 1. ábráján a jelen találmány alapgondolata szerint szerkesztett kemence egy kiviteli módjának merőleges keresztmetszetének sematikus váglata, a 2. ábrán egy másik kiviteli módozatot tüntetünk föl; a 3., 4., 5., és 6. ábrán két más kiviteli módozatnak merőleges metszetét ábrázoljuk. (l)a(2) boltozattal födött kemence, melynek csészeformájú (g) medencéje alkalmas tűzálló (3) anyagból lesz készítve. A (2) boltozaton át az ábrázolt kiviteli módozat szerint három függélyes (a, b, c) szénelektróda hatol át, még az olvasztó medence alsó részébe a hűtött (d, e, f) acélelektródák nyúlnak bele. A két fölső elektródapár középső (b) elektródája (1., 2., 3. ábra) hozzákapcsoltatik egy ezen célra szolgáló elektromos forrás negatív sarkához a másik két külsű (a) és (c) elektróda pozitiv. Az alsó elektródák elrendezése éppen fordított, amennyiben ott a középső (e) elektróda a pozitiv sarkot, míg ellenben a külső (d) és (f) elektróda a negatív sarkot képezi. Ezen elektróda elrendezés által a villamos áram kényszerítve lesz arra, hogy egyrészt a középső fölső (b) elektródán, a (h) salakrétegen és a fürdő fölső részén át az (a) és (c) elektródákhoz áramoljon, másrészt pedig arra, hogy a középső alsó (e) elektródán keresztül a külső alsó (d) és (f) elektródákhoz áramoljon át, miáltal a medence alján lévő folyékony acél izzó állapotban tartatik. Azonfölül azáltal, hogy az áramot kényszerítjük a külső (a) és (c) szénelektródáktól a külső (d) és (f) acélelekródákhoz való átáramlásra, elérjük azt is, hogy egyrészt a fürdő maga bizonyos hőhatással biró villamos áramolat által beburkoltatik, másrészt pedig, hogy a fürdőn és a (b) és (e) elektródán keresztül egy villamos mellékáram is árad át úgy, hogy az acél mindenhol egyenletes melegben lesz tartva és a falakon lehűtve egyáltalán nem lesz. Ezáltal elkerültetik az, hogy a falakon tapadékok képződjenek. Azon körülmény fontos volta, hogy a fürdő oldalfölületén és a falazat mentén zárt áramkörben haladó villamos áram a fürdőt beburkolja, nagyon is megbecsülendő a villamos kemencék üzeménél előforduló kis adagoknál, miután éppen a kismennyiségű acéladag — viszonyítva a lehűlni akaró nagy kemencetömeghez — okozza a falakon föllépő tapadók könnyű keletkezését. Az acélfürdőben keringő áram további előnye az acélfürdő kitűnő keverhetősége és teljesen egyenletes öntvény előállíthatósága, miután az áramkavaró szerkezetként működik. Mindenekfölött azonban fontos azon körülmény, hogy ezen elektródaelrendezés által a salakréteg a kellő fokra hevíttetik föl, miáltal ez a legnagyobb hígfolyásságot és reagáló képességet nyeri. Világos, hogy ezáltal a finomítóművelet lényegesen megrövidíthető és maga a finomítás is a végső fokig eszközölhető. A medencének csészeformája következtében, dacára a kis acélmennyiségnek, elegendő nagy fölületet érünk el, miáltal az acélfürdő és a salakréteg elegendő nagy fölületen érintkeznek egymással. Azonfölül jelen találmánynál elkerültetik azon nehézség is, mely más szokásos kemence kiviteli módozatoknál (teknő- vagy tégelyalak) oly gyakorta föllép, hogy t. i. a gázok nem távozhatnak könnyen el. A kemencének csészeformájú alsó része miatt a fürdőben lévó gázok könnyen fölszállhatnak és legföljebb nehezen vagy egyáltalán nem ülepedhetnek le. Ezen előnyös hatás még azáltal is fokozható, hogy a kemencét a finomító eljárás alatt lassan himbáljuk, miáltal az izzó hígfólyos és éppen azért nagy reagáló képességű salaknak a szintén izzó acéllal való teljes keverődését a lehető legnagyobb mértékben segíthetjük elő, minek folytán a salaknak finomító hatása még inkább fokozható. A 2. ábrán föltüntetett kemence azáltal különbözik az 1. ábrán levőtől, hogy az olvasztómedence formája más, t. i. T alakú, miáltal az olvasztandó anyagnak födő finomító salakréteggel való érintkezési fölülete a finomítás fokozásának szempontjából előnyösen na-