45877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gáznak szénhydrogénolajokból való előállítására

5 — ferdeség lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy nem állandósított szénhydrogénnek a gáz­fejlesztőn való áthaladását megakadályozzuk vagy csökkentsük. A 3. ábrán föltüntetett készüléket általában, ép úgy, mint az 1. ábrán rajzolt készüléket, ferde helyzetben használjuk, habár ez nem szükséges. Az 1. és 3. ábra szerint az (1) cső (30) dugókkal elzárt nyílásokkal vau ellátva, me­lyeken át a fölbontóanyagot vagy ennek egy részét eltávolíthatjuk vagy pótolhatjuk. Az 5. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (32) lemezek között egy lyukacsos máz­nélküli agyagból, porcellánból stb. készült (31) lemez van elrendezve. A (32) lemezek mindegyikének a (31) lemez felé fordított föliilete (33) csatornákkal bír, melyeken át az olaj vagy az olajgőzök az egyik oldalon a (34) eső által a (31) lemezhez vezettetnek. Az olajat vagy olajgőzt kényszerítjük, hogy a (31) lemez lyukacsain át a szemben fekvő (32) lemez (33) csatornáiba lépjen, hogy az­után a (35) csövön át elvezettessék. A (31, 32) lemezek a (36) köpenyben fekszenek, melyhez hevített gázok, pl. egy gázgép ki­puffogógázai vezettetnek és pedig a (37) beeresztésen át. A gázok az egyik (32) le­mez föliiletén áramolnak, tehát igen hatá­sos közelségben az olajhoz és a gázok a (36) köpeny belsejét kitöltik, hogy végül a (38) kibocsátáson át eltávozzanak. Az olaj vagy az olajgőz által átáramolt fölbontóanyag hatásának pontos természete nem teljesen ismeretes. Azonban föltételez­hetjük, hogy ez a hatás katalitikus. Ez ab­ból a körülményből tűnik ki, hogy külön­böző anyagok különbözően viselkednek, kü­lönösen a szén lerakódása tekintetében. Meg­állapítottuk ugyaüis, hogy gyakorlatilag véve nem rakódik le szén, ha a fölbontó­anyag égetett agyagból vagy hasonlóból áll, továbbá, hogy igen csekély szén rakódik le, ha a fölbontóanyagot homok képezi, ellen­ben jelentékeny szénlerakódás lép föl, ha vasat használunk fölbontóanyag gyanánt. Továbbá ismeretes, hogy az égetett agyag, kvarc, vas és számos hasonló anyag sok vegyi reakciónál katalikus test gyanánt hat, különösen, ha az eljárás jelentékeny hőfo­kok alkalmazását kívánja úgy, mint a jelen esetben. A jelen eljárás szerint előállított gáz ana­lyzise a következő, mimellett a lyukacsos fölbontóanyagot körülbelül 650 C°-ra heví­tettük és olaj gyanánt közönséges nyers olajat, valószínűleg Pennsylvániai nyers ola­jat használtunk: Világítóanyagok (C,H6 )... 36-95% (CW--­Hydrogén ... ' 7'25% Methan (CH4 ) 55-80% A fönti leírásban oly poralakú vagy finom szemcsés anyagból álló masszát tételezünk föl lyukacsosnak, melynek a különböző szem­csék között levő hézagai az agyagárúkban vagy porcellánban levő finom lyukacsokkal egyenértékűnek tekintettek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gáznak szénhydrogénolajokból való előállítására, jellemezve azáltal, hogy az olajat vagy annak gőzét oly hevített lyukacsos anyagon vezetjük át, mely szilárd vagy szemcsés vagy poralakú állapotban van és a gázfejlődési hőmér­sékleten tartatik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ola­jat, mielőtt a fölbontóanyaggal érintke­zésbe kerül, egészen elgőzölögtetéséig hevítjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a föl­bontóanyag hőmérsékletét azáltal tartjuk fönn, hogy a fölbontóanyag közelében meleg gázokat keringtetünk aképen, hogy ezek melegüket a fölbontóanyagnak át­adhatják. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a föl­bontóanyag hőmérsékletét azzal a me­leggel tartjuk fönn, melyet egy belső elégetéssel dolgozó gép hengeréből ve­zetünk a fölbontóanyaghoz. 5. Az í. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a föl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom