45877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gáznak szénhydrogénolajokból való előállítására

— 2 -egyáltalán nem állandó; azonban ennek dacára oly állapotban van, hogy lángzókban és gépekben azonnal előnyöseri alkalmazható. Olaj gyanánt rendesen nyers petroleumot, úgy amint ez a forrásokból jön, ezenkívül nehéz olajokat is, mint égőolajat, kátrányolajat és általában a nehéz szénhydrogéneket használjuk. A jelen eljárást fűtési, erő- és világítási célokra szolgáló gáznak nagy és kis menynyiségekben való előállítására használhatjuk. Ha az eljárás oly gáz előállítására szolgál, mely belső elégetéssel dolgozó gépekben alkalmazandó, akkor elkerüljük azokat a nehézségeket, amelyek ezeknél gépeknél nehéz olajok használatánál megfigyeltettek, különösen ha az olaj folyékony vagy gőzalakú állapotban vezettetik be a hevített géphengerbe, vagy egy ezzel összekötött hevített elgőzölögtető- vagy égetőkamrába. A találmány tárgyát képező eljárás szerint előállított gáz használatánál ugyanis gyakorlatilag véve szénlerakódás nem lép föl és így a hengerfalak nem piszkolódnak be, minthogy a gázt akképen állítjuk elő, hogy az olajat egy aránylag alacsony hőmérsékletű szétbontóanyagon, azaz oly anyagon vezetjük át, mely körülbelül 300—500 C® hőmérséklettel bír. A fölbontóanyagnak aránylag alacsonyabb, mint pl. körülbelül 300—500 C° hőmérsékletekre való hevítéséhez rendesen azt a meleget hasznosítjuk, mely egy belső elégetéssel dolgozó gép kipuffogógázaiban vagy egy kazán vagy kemence tűzgázaiban áll rendelkezésre. Ha azonban a fölbontóanyag magasabb, pl. körülbelül 550—875 C° hőmérsékletre hevítendő, akkor szénnek, vagy olajnak, vagy az előállított gáz egy részének tüzelőanyag gyanánt való közvetlen elégetését használjuk, vagy pedig belső elégetéssel dolgozó gépeknél a fölbontóanyagot a géphenger oldalfalainak vagy homlokfalainak egy kamrájában rendezzük el, hol a fölbontóanyag annak a melegnek van kitéve, amelyet a henger oldalfalai vagy homlokfalai a henger legmelegebb részétől vesznek át. Az eljárás foganatosítására szolgáló készülék legegyszerűbb alakja egy fémcsövet képez, mely poralakú vagy finom szemcsés fölbontóanyaggal van megtöltve és kívülről pl. egy gázlángzó vagy gázlángzók sora, vagy szén- vagy olajtüzelés által hevíthető, mimellett a cső egyik végén olajbevezetéssel és másik végén gázkibocsátással van ellátva. A fölbontóanyagot továbbá a csőben lyukasztott közfalak zárják be. A csőnek az olaj bevezetésére szolgáló végén egy előmelegítőkamra van elrendezve, mely a melegnek közvetlenül kitett zónában vagy e zóna közelében fekszik úgy, hogy az ebbe a kamrába bevezetett folyékony olaj elgőzölögte tik, mielőtt az olaj az első közfalon át a fölbontóanyagba belép. Az olajat rendesen nyomás által vezetjük be ebbe az előmelegítőkamrába; a nyomást az olajvezetékben vagy oly szívóerővel létesítjük, melyet a készülék gázkibocsátóvégén állítunk elő, mimellett egy alkalmas szelep van elrendezve, mely az olajnak az előmelegítőkamrába való bevezetését szabályozza. Oly berendezésről is gondoskodva van,mely lehetővé teszi, hogy a fölbontóanyagot szükség esetén időnként, egészen vagy részben eltávolítsuk, habár a készülékkel végzett kísérleteknél azt találtuk, hogy a fölbontóanyagon csak csekély szén rakódik le, vagy egyáltalán nem rakódik le szén és a fölbontóanyag csak igen kis mértékben piszkíttatik be, vagy tömődik el. Ha a fölbontóanyagot magas, pl. körülbelül 550—875" C hőmérsékletre hevítjük, akkor az előállított gázt rendszerint a fölhasználás előtt kissé lehütjük és e célra a gázt vízen hagyjuk átáramolni. Az esetleg^nem állandósított szénhydrogének a víz által rendszeriut kondenzáltainak és a víz fölületén összegyűlnek, honnét időnként lefejthetők. A kísérleteknél azonban a nem állandósított szénhydrogének összegyűlését .csak akkor figyeltük meg, ha az olajat a készülékbe fölöslegben vezettük be^ Az olajnak kondenzácró által való bizonyos összegyűlése egyáltalán nem káros, mert megállapítottuk, hogy a készülék alkalmas szabályozása mellett az ily módon össze-1