45861. lajstromszámú szabadalom • Vetülékillesztő tetszés szerinti számú zsinórzathoz

— 7 — az (N) szabályozó forgásához képest oly időpontban tétetik szabaddá hogy a (21) bevezetésbe lép be, miáltal a (23) vezetékbe tereltetik. Ennekfolytán a (P) emeltyű alsó vége a (G) tengely felé lengettetik és ennekfolytán fölső vége oly darabon leng előre, hogy a (Q) emeltyű annyira lengettetik, hogy a (J, K) kapcsolások kiiktattatnak egymásból, miáltal a patronok vagy az i(I) kiválasztó-vezetőtárcsák további előrehaladása megszakíttatik. Ebben az időpontban (a 21. ábrán föltüntetett különleges esetet figyelembe véve) az (1) zsinórzat az {F) működtetőelemhez kapcsoltatott, míg a (4) zsinórzat még nem kapcsoltatott az utóbbihoz. Minthogy azonban ebben az időpontban a kiválasztó-vezetőtárcsák működése megszakíttatik, ennélfogva csak az (1) éi (4) zsinórzat marad működésben és a hatás ugyanaz, mintha a szövőszék két zsinórzattal bírna. A (2) zsinórzat tehár (21. ábra) a (4) zsinórzattal fölső helyzetben van és az (1) zsinórzat alsó helyzetet foglal el. épúgy, mint ha a vetülékhiány nem lépett volna föl. Az (0) csúszódarabban a (23) vezetékben marad, mindaddig, míg az (F) működtetőelem következő mozgása befejeztetett, mely alatt az (!) zsinórzat fölemelkedik és a (4) zsinórzat lesülyed úgy, hogy a zsinórzatok a (3) bevetésnek megfelelő helyzetet foglalják el. Azonban a (4) bevezetés bekövetkezése előtt az (0) csúszódarab a (23) vezetékből a (24) vezetékbe lép be (4. ábra), miáltal a (G) tengelyhez közelebb kerül és a (P) emeltyű fölső vége még jobban előre leng. Ennekfolytán az (M) kikapcsolóemeltyű működésbe hozatik, ami azt eredményezi, liogy az (1) zsinórzat az (F) működtetőelemből kikapcsoltatik, mint ezt a (7. ábra mutatja, mire ez a zsinórzat fölemelkedik. Az (1) zsinórzaton kívül még működésben lévő zsinórzat azonban nem kapcsoltaik ki, minthogy a hozzájatartozó (I) kiválasztó-vezetőtárcsa, eltérően az (1) zsinórzat kiválasztó-vezetőtárcsájától, oly helyzetet foglal el (12. ábra), hogy a megfelelő (L) kar az (M) kikapcsolóemeltyű pályájából fölemelve tartatik, minthogy e kar (p) talpa az illető kiválasztóvezetőtárcsa kiugró részén fekszik. A (4) bevetés akkor következik be, miután a (4) zsinórzatot az (F) működtetőelem fölfelé mozgatta úgy, hogy most az összes zsinórzatok fölemelt helyzetben vannak és vetülékszád nem képeztetik. A (4) bevetés tehát holt bevetést képez, habár fonal hozatik ki, minthogy új vetülék tápláltatott már a vetélőbe. A (4) bevetés végén a (4) zsinórzat ismét lesülyed, minthogy az (F) működtetőelemmel való kapcsolata nem befolyásoltatott. Ennekfolytán most ugyanaz a szád képeztetik újból, mint amely a vetülékkimaradás alkalmával képezve volt úgy, hogy az új vetülék első bevetése (21. ábra 5. bevetés) a kellő vetülékszádba helyeztetik. A következő (vagy hatodik) bevetés bekövetkezése előtt az (0) csúszódarab a (25) kivezetésen át kilép a vezetékekből és az (1) zsinórzat újból a működőelemhez kapcsoltatik ; a (J, K) kapcsolások egymásba iktattatnak és a szádképzés rendes sorrendje helyreállíttatik. A (21, 23, 24 és 25) vezetékek hossza akképen van választva, hogy a zsinórzatot ellenőrző készülék a bevetésekhez és a többi működésekhez képest kellő időben végzi föladatát. Mint látható, az a zsinórzat, amelyik a szabályozó működésének kezdetén működésben volt [(4) zsinórzat, 21 ábra] a szabályozó egész működése alatt működésben marad, míg az utoljára működésbe hozott zsinórzat [(1) zsinórzat] képezi, azt a zsinórzatot, amelyet a kikapcsolóemeltyű működésén kívül helyez. Ha ellenben a baloldali villa érzi meg először a vetülékhiányt, akkor az (S) kilincs az (0) csúszódarabot az (N) szabályozó egy másik helyzetében teszi szabaddá és ennek megfelelően a csúszódarab nem a (21) bevezetésen, hanem az ezzel átmérőirányban szembenfekvő (22) bevezetésen át lép be a vezetékekbe. A (22) bevezetés a csúszódarabot (26 és 27) vezetékekbe tereli, melyek körülbelül 360°nyi ívet foglalnak el. A (27) vezeték a (28) kivezetésben végződik. Ez a két vezeték kellő közel fekszik a (G) tengelyhez, hogy a (P) emeltyű éppen annyit