45860. lajstromszámú szabadalom • Tapintós szövőszék közép- és oldalvillákkal

nyelt agyában egy közbeiktatott kapcsolás működik össze. Amikor a (66) rúgó a (64) tokot kifelé hajtja, akkor a hajtótárcsa a szövőszék főtengelyéből valamely ismert módon kikapcsoltatik. Ha a megállítóemeltyű a rögzítőkivágásba visszavitetik, akkor a hajtótárcsa a szövőszék főtengelyével ösz­szekött etik. A megállít ó emelty ű és a (69) hajtótárcsa között elrendezett fönt leírt megállítószerkezet egy általánosan ismert szerkezetet képez és csak a megállítószer­kezetek különböző ismert fajtáinak példája gyanánt van föltüntetve. A megállítóemeltyű megállítóhatásával egyidejűleg egy fék is működésbe lép, hegy a szövőszék megállítása gyorsíttassék. Ezek a fékek általánosan ismeretesek és a fék meghúzására szolgáló szerkezetnek csak azon részei vannak föltűn tetve, me­lyek közvetlenül a megállítóem'eltyűvel van­nak összekötve. Mint azt a 8. és 14. ábra mutatja,, a mellgerenda egy nyúlványán (71);­nél a (70) fékellenőrzőkar van csuklósan megerősítve, mely vezeték gyanánt kiképe­zett alsó fölületével egy, a megállítóemeli­tyűből előrenyúló (72) toldatra, fekszik, Ez, zel az emeltyűvel egy (73) rúd van csuk­lósan összekötve, mely a fékezőszerkezettel van összekötve, mimellett a (73) rúdra egy súly vagy egy rúgó (amint ez ily fékszer­kezeteknél rendesen alkalmaztatik) közvetr lenül vagy közvetve lefelé irányuló húzó­hatást fejt ki. A szövőszék működése köz­ben az (0) megállítóemeltyű a 14. ábrán föl­tüntetett helyzetet foglalja el, melyben a (70) emeltyű fölemelve és a fék működésen kívül tartatik. Ha a megállítóemeltyű ki­felé leng, akkor a (70) emeltyű a (72) tol­daton való alátámasztást elveszíti, miáltal a fék működésre kerül. A láda legkülsőbb mellső helyzete a, 8. ábrán pontozott vonalakkal van jelölve. Ezen ábra megtekintésénél azt látjuk, hogy a (K) ütköző az (M) ütközőbe ütközik, ami­kor a láda még meglehetősen előremozog, azon célból, hogy a leírt szerkezet az utolsó bevetés és egy tökéletlen Jjevetés előtt működésre lépjen. Ehhez képest a szövő­szék már megállíttatik, mielőtt a ládaelőre­mozgását befejezi és mielőtt a hiányos be­vetés helyére kerül. Ezt az teszi lehetővé, hogy a, közép­villa a vetülékhiányt. a láda előrelengésének első részén megérzi és nem az előrelengés utolsó. részében, mint a közönséges oldal­villák. Ezenkívül a középvilla, a vetélő mindkét irányban való mozgásánál megérzi a vetülékhiányt és nemcsak minden máso­dik mozgásnál, mint az oldalvillák. Továbbá világos, hogy a közép villa működése teljem sen független a vetélőről esetleg lefüggő fonaltól, melyet a vetélőtapintón elrende­zett fonalvágó hatása eredményez, amikor a vetélőtapintó oly működést fejt ki, hogy a csévekicserélést megakadályoz?a, ha a ve­télő nem kellő helyzetet foglal el. Ehhez képest a középvilla alkalmazásár nál a kicserélés nem eszközölhető, míg ol­dalvilla alkalmazásánál a szövőszék moz­gásban tartatik, ha a vetülék folytonossági hiánya folytán hiányos bevetés eszközölte­tik a csévekicserélés idejében. Ezen lehe­tőség esetén a középvilla azonnal megál­lítja a szövőszéket, még mielőtt a vetülék lefüggő vége a szádba vitetnék, ha az, ol­dalvilla nem működnék kellően. Mindazon esetekben, melyekben a közép­villa a hibás bevetésben a vetülékhiányt megérzi, a szövőszék azonnal megállíttatik (tekintet nélkül arra, hogy mely irányban mozog a vetélő), mielőtt a hibás bevetés a vetülékszádba került. Ennek folytán a munkás a megállítás okát azonnal észre* veszi. A munkás ezután a féket a (70) emeltyű (8. ábra) (74) fogantyújának moz­gatása által megereszti és a (70) emeltyűt a rúgó által befolyásolt (75) csap fölemelt helyzetbea tar;j-a, mely csap a mellgerenda nyulványíának fölső oldala fölé kapaszko­dik, mimellett. azonban a fék megeresztese természetesen más módon is történhetik. A munkás ezután a ládát hátramozgatja, mi­által a jobboldali vetülékszád újból nyitta­tik, a hiányos bevetés eltávolítható és így a vetülékhiányt pótolhatjuk, mire a szövő­széket ismét megindíthatjuk. A fönt leírt újításokkal ellátott szövő­székek gyakorlati foganatosításánál cél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom