45850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés linoleumszerű tömeg elállítására rostanyagból

2 -a csatolt rajzon példaképen egy foganato- 1 sítási alakban látható. Az 1. Ábra a; rostanyagot szakítóhengerek függélyes metszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszete és a 3. ábra fölülnézete. A földolgozandó alapanyagot, pld. tőzeget az (r) szakítóhengerekhez vezetjük, melyek palástfölületükön azonos menetirányú (s) csavarkésekkel vannak ellátva s ellenkező irányban forognak a hengertengelyével párhuzamos (t) ékkés fölött úgy, hogy az (s) csavarkések az (r) hengerek közé jutó hézaganyagot szétvágják és egyidejűleg ellenkező irányban szét is húzzák, tehát lehetőleg kevés liszt képződése mellett csomómentes gyapjúvá foszlatják szét. Az (r) szakítóhengerekből az (a) tartályba folytonosan bevezetett alapanyagok rost anyagot, pld. tőzeget, parafát, cellulózet stb.) az (a) tartály fenekét képező, (c) hengerek fölött futó szállítószalag a fürészszerűen fogazott (d) deszkához vezeti. Ez utóbbit egy (m) forgattyú mozgatja ide-oda, minek következtében a rostanyagot akként osztja szét, hogy ez a tartályfal hasítékán át egyenletesen vastag, de laza (e) szalag alakjában az (f) szekrénybe hulljon. Az (f) szekrény sarkaiban spirálmenetekkel ellátott porlasztófuvókák vannak elrendezve, melyekből a a rostanyag kötőanyagát alkotó elfolyósított anyagok forgó mozgást végezve lépnek ki úgy, hogy a folyadékrészecskék a centrifugál erőhatása alatt fokozatosan növekedő sugárú körön mozognak és finom, ködszerű porrá oszlanak szét és egyúttal az ekként képezett (h) ködfátyolon átvezetett (e) szalagba szorulnak be. A (h) folyadékkúpok egymással ellentétes irányban forognak, minek következtében az (e) szalagot képező rostok összekavarodnak és egyidejűleg a ködből lecsapódó hártyával vonódnak be. Mint már említettük, különösen kemény anyagok előállításánál ugyancsak finoman eloszolva kevés vulkanizáló vagy nitrálóanyagot is kell bevezetni. Erre az (i) fúvókák szolgálnak, a vulkanizáló anyagokat ' pedig ködszerűen szétoszolva vagy gőzalakban hozzuk a (g) fúvókából kiáramló kötőanyaggal érintkezésbe, mielőtt ez a rostokat érné úgy, hogy az utóbbiakat a használt reagensek mint kénklórid stb. meg nem támadhatják. Mikor a rostanyag a (h) ködfátyolon áthatolt, még meleg állapotban, illetve reakció közben az (n) hengerpárok közé jut, melyek az anyagot tömörítik és az (o) szájdarabokon átsajtolják. Ezeket fűtjük, ha az anyagot még vulkanizálni kell. A meleg gőz bevezetése a (p) csőcsonkokon történik. Az (o) szájdarabok lényegesen tágasabbak, mint az (n) hengerek között képezett hézagok, miáltal azt érjük el, hogy az (o) szájdarabok megtöltése után a hengerek által folytonos üzemben előállított lemez a száj darabokban megtorlódik, összehajtogatódik és egymásba tolódik, minek következtében a hő egyidejű hatása alatt a tömeg teljesen homogénné válik és készre vulkanizálódik. Ily szájdarabok alkalmazása a rostok föatartását és nemezszerű tömeg előállítását teszi lehetővé, mert ekkor a hengerek keverő hatásáról is lemondhatunk és a hengereket egymástól oly távol állíthatjuk be, hogy azok a rostokat nem zúzzák szét és nem dörzsölik el, mint ahogy az az ismert keverő hengerművekben, dagasztógépekben stb. történik. Az (1) szállítócsiga a rostanyagot elvezeti, ha annak a hengerekhez jutnia nem kell. A tömeg a hengerek körül kész, összefüggő csík alakjában lép ki, melyet hengerjáratokban sajtókban stb. lehet tovább földolgozni. Az (a, b, d) hozzávezető berendezés helyett tápláló hengereket, lapátoló berendezéseket vagy hasonlókat lehet alkalmazni. A (g, i) fővókákat függélyes helyzetben is, elrendezhetjük, ebben az esetben az (e) szalag üreges henger fog lenni, mely a (h és k) folyadékkúpok kerületét metszi. Ezenkívül az (i) fúvókákat közvetlenül a (g) fúvókákban, koncentrikusan is elhelyezhetjük, mikor a kötőanyag ós a ragasz két koncentrikus ködkúpot alkot, melyek közül a