45850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés linoleumszerű tömeg elállítására rostanyagból

2 -a csatolt rajzon példaképen egy foganato- 1 sítási alakban látható. Az 1. Ábra a; rostanyagot szakítóhengerek függélyes metszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszete és a 3. ábra fölülnézete. A földolgozandó alapanyagot, pld. tőze­get az (r) szakítóhengerekhez vezetjük, me­lyek palástfölületükön azonos menetirányú (s) csavarkésekkel vannak ellátva s ellenkező irányban forognak a hengertengelyével pár­huzamos (t) ékkés fölött úgy, hogy az (s) csavarkések az (r) hengerek közé jutó hé­zaganyagot szétvágják és egyidejűleg ellen­kező irányban szét is húzzák, tehát lehető­leg kevés liszt képződése mellett csomó­mentes gyapjúvá foszlatják szét. Az (r) szakítóhengerekből az (a) tartályba folytonosan bevezetett alapanyagok rost anyagot, pld. tőzeget, parafát, cellulózet stb.) az (a) tartály fenekét képező, (c) hengerek fölött futó szállítószalag a fürészszerűen fo­gazott (d) deszkához vezeti. Ez utóbbit egy (m) forgattyú mozgatja ide-oda, minek kö­vetkeztében a rostanyagot akként osztja szét, hogy ez a tartályfal hasítékán át egyenletesen vastag, de laza (e) szalag alak­jában az (f) szekrénybe hulljon. Az (f) szekrény sarkaiban spirálmenetekkel ellá­tott porlasztófuvókák vannak elrendezve, melyekből a a rostanyag kötőanyagát al­kotó elfolyósított anyagok forgó mozgást végezve lépnek ki úgy, hogy a folyadék­részecskék a centrifugál erőhatása alatt fokozatosan növekedő sugárú körön mozog­nak és finom, ködszerű porrá oszlanak szét és egyúttal az ekként képezett (h) ködfá­tyolon átvezetett (e) szalagba szorulnak be. A (h) folyadékkúpok egymással ellentétes irányban forognak, minek következtében az (e) szalagot képező rostok összekavarodnak és egyidejűleg a ködből lecsapódó hártyá­val vonódnak be. Mint már említettük, különösen kemény anyagok előállításánál ugyancsak finoman eloszolva kevés vulkanizáló vagy nitráló­anyagot is kell bevezetni. Erre az (i) fúvó­kák szolgálnak, a vulkanizáló anyagokat ' pedig ködszerűen szétoszolva vagy gőzalak­ban hozzuk a (g) fúvókából kiáramló kötő­anyaggal érintkezésbe, mielőtt ez a rosto­kat érné úgy, hogy az utóbbiakat a használt reagensek mint kénklórid stb. meg nem tá­madhatják. Mikor a rostanyag a (h) ködfátyolon át­hatolt, még meleg állapotban, illetve reak­ció közben az (n) hengerpárok közé jut, melyek az anyagot tömörítik és az (o) száj­darabokon átsajtolják. Ezeket fűtjük, ha az anyagot még vulkanizálni kell. A meleg gőz bevezetése a (p) csőcsonkokon történik. Az (o) szájdarabok lényegesen tágasabbak, mint az (n) hengerek között képezett hé­zagok, miáltal azt érjük el, hogy az (o) szájdarabok megtöltése után a hengerek által folytonos üzemben előállított lemez a száj darabokban megtorlódik, összehajtogató­dik és egymásba tolódik, minek következ­tében a hő egyidejű hatása alatt a tömeg teljesen homogénné válik és készre vulka­nizálódik. Ily szájdarabok alkalmazása a rostok föatartását és nemezszerű tömeg előállítá­sát teszi lehetővé, mert ekkor a hengerek keverő hatásáról is lemondhatunk és a hen­gereket egymástól oly távol állíthatjuk be, hogy azok a rostokat nem zúzzák szét és nem dörzsölik el, mint ahogy az az ismert keverő hengerművekben, dagasztógépekben stb. történik. Az (1) szállítócsiga a rostanya­got elvezeti, ha annak a hengerekhez jutnia nem kell. A tömeg a hengerek körül kész, össze­függő csík alakjában lép ki, melyet hen­gerjáratokban sajtókban stb. lehet tovább földolgozni. Az (a, b, d) hozzávezető berendezés he­lyett tápláló hengereket, lapátoló berende­zéseket vagy hasonlókat lehet alkalmazni. A (g, i) fővókákat függélyes helyzetben is, el­rendezhetjük, ebben az esetben az (e) sza­lag üreges henger fog lenni, mely a (h és k) folyadékkúpok kerületét metszi. Ezenkí­vül az (i) fúvókákat közvetlenül a (g) fúvó­kákban, koncentrikusan is elhelyezhetjük, mikor a kötőanyag ós a ragasz két kon­centrikus ködkúpot alkot, melyek közül a

Next

/
Oldalképek
Tartalom