45822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

-lójára erősített gyűrűvel kapcsolódik, az (52) kilincs ellenben a (6) szívószelep rúdjára erősített (22) gyűrűt elhagyja ; mindez majdnem abban' a pillanatban következik be, amelyben a folyadékot bebocsátó szelep záródik. A befelé áramló folyadékoszlop már most kihajtja az égési termékeket a (2) kamrából, lökésével elzárja a (8) szelepet, majd komprimálja az (1) kamrába beszívott égési keveréket. Mikor a (8) szelep elzáratik, a (16) kilincs kapcsolásba jut a (14) gyűrűvel, mivel az előzőleg eredeti állásába visszatért (100) kar a (122) rudat balra eltolta. Az (1) kamra már most komprimált égési keveréket, a (2) kamra pedig folyadékot és a rugalmas párnát alkotó, visszamaradt égési termékeket tartalmazza, míg a szelepvezérlő szerkezet az (1) kamrát illetőleg ugyanoly állásban van, mint amelyet az megelőzőleg a (2) kamrát illetőleg elfoglalt. A körfolyam már most a leírt módon ismétlődik azzal a különbséggel, hogy a periodusok a két kamrában egymáshoz viszonyítva fordított sorrendben követik egymást. A (98) rúd a (126) pecket hordja, mely a (130) csap körül elforgatható (128) szögemeltyűnek villás végével kapcsolódik; ezen szögemeltyű a hasítékkal biró (132) rúd utján a (42) kilinccsel van összekötve, mely a (6) szívószelepnek rúdjára erősített (22) gyűrűvel működik együtt. A (100) karral összekötött (125) rúdnak baloldali vége a (129) csap körül elforgatható (127) szögemeltyűvel van összekötve, mely a hasítékkal biró (131) rúd révén, az (5) szívószelep rúdjára erősített (21) gyűrűvel együttműködő (41) kilinccsel van összekötve. Valahányszor a (95) rúd a folyadékot bebocsátó szelep révén vagy egy, a befelé áramló folyadék eleven erejének hatása alatt elmozgó lemez segélyével lefelé huzatik, a (41, 42) kilincsek a gyűrűk alól akként mozgattatnak el, hogy az a szívószelep, melyet akkor az (51, 52) kilincsek egyike nem tart fogva, szabaddá tétetik, mert különben a (41, 42) kilincsek a szívószelepeket zárási helyzetükben rögzítvén, ezen szelepek a rugalmas párnának expandálásakor nem nyíl-1 hatnának ki. Az imént részletezett szerkezeti elemeknek tehát ugyanaz a szerepük, mint a 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (38, 59) rudaknak és a (41, 42) kilincseknek. Jóllehet a (9, 10) szelepek (1. ábra) a gép működésére lényeges befolyást nem gyakorolnak, mégis abban az esetben, melyben a rugalmas párna komprimálására a normálisnál nagyobb nyomású folyadékot használunk, előnyös ezen szelepeket alkalmazni, mivel azok megakadályozzák azt, hogy a folyadék a szívószelepek alatt kiképzett öblös részekbe jutván, a gyújtógyertyákat nedvesség érje. A 6. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a két égési kamra nem ! egymás mellett, hanem akként van elrendezve, hogy az egyik kamra a másikat körülveszi, ahol is (2) a belső kamra, az (1) kamrát pedig a külső és belső kamrafal között lévő gyűrűs tér alkotja. A szívó- és nyomócső a 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alakhoz hasonlóan van elrendezve, ámbár ezen csöveket a vonalkázottan föltüntetett módon a gépnek ugyanazon oldalán is lehet elrendezni. A 10—12. ábrák oly foganatosítási alakokat láttatnak fölülnézetben, melyeknél a (3) szívócső két (3a, 3b) csőágra oszlik, melyek az (1, 2) égési kamrákba torkolván a (4) nyomócsőben egyesülő (4a, 4b) csőágakban folytatódnak. A 12. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a nyomóesőhöz vezető csőágak találkozási helyükön akként vannak kiképezve, hogy az egyik csőágban áramló folyadék induktiv hatást gyakorol a másik csőágban tovaáramló folyadékra. Ezen elrendezés folytán abban a kamrában, melybe friss égési keverék vezetendő be, a szívóhatás hamarabb lép föl. A 13. ábra oly foganatosítási alakot láttat fölülnézetben, melynél a két (1, 2) égési kamra két (3a, 3b) szívócsővel és két (4a, 4b) nyomócsővel kapcsolatban akként van elrendezve, hogy a gép működése folytán föllépő erőhatások kiegyenlíttetnek, mivel a csövekben két-két párhuzamos, de ellenkező