45817. lajstromszámú szabadalom • Újítások gyorsított keringésű melegvízfűtési berendezéseken

kat vagy ezek egyikét iktatjuk a fővezetékbe. Hasonlókép valamely távolabb fekvő osztályban (f) kielégítő szivattyút alkalmazhatunk, amint ez pl. a VII. osztályban van jelezve, melyben a kisegítő szivattyúnak az a rendeltetése, hogy nagyobb nyomáskülönbséget létesítsen, mint a milyet a (d) főszivattyú idéz elő. A 2. és 3. ábra az (f) és (g) szivattyúk kapcsolását nagyobb léptékben tüntet föl. Ezen szivattyúknak úgy kell működniök, hogy a berajzolt nyilak irányában a víz átáramlását gyorsítják és ha a (h) elzáróközeg zárva van, nagyobb nyomáskülönbséget hozhatnak létre. A (d) főszivattyú szabályozása nagy kiterjedésű telepeknél célszerűen valamely távolabb fekvő, pl. a VII. vagy VIII. osztásból történik, mivel fontos, hogy a szükséges nyomáskülönbség még a legtávolabbi osztályokban is fönnálljon. A főszivattyúnál szükséges nyomáskülönbség ekkor magától adódik ki. A telep kisebb terjedése esetén a szabályozás közvetlenül a szivattyúnál történhetik. A legegyszerűbben elektromos átvitel segélyével eszközöljük a szabályozást. Ekkor pl. a távolfekvő osztályban kontaktus segélyével megállapítjuk a szükséges nyomáskülönbséget és a kontaktus zárása vagy megszakítása által a nyomókülönbség túllépésekor a (d) szivattyú járását fékezzük, míg a nyomáskülönbség csökkenésekor a legtávolabbi osztályból a szivattyú gyorsítását eszközöljük. Hasonlóképen befolyásolhatjuk az (f) és (g) szivattyúkat. A gyorsított keringésű fűtőtelep szivattyúinak szabályozását a 4. ábra tünteti föl egy példában. A szivattyú menetét befolyásoló (o) állítókerék az (m) óramű az egyik és az (n) óramű a másik irányban igyekszik forgatni. Úgy az (m), mint az (n) óramű azonban addig, míg a rendes nyomáskülönbség áll fönn, egy-egy elektromágnes segélyével kiváltható, a rajzban föl nem tüntetett, akasztószerkezet segélyével meg van akasztva. Az (n) óraművet akasztószerkezete addig tartja megakasztva, míg az elektromágnese gerjesztve van, ha pedig az elektromágnest gerjesztő áramkör megszakkíttatik, úgy az (m) óramű fölszabadul és a (o) kereket oly értelemben forgatja, hogy a szivattyú járása gyorsíttatik. Az (m) óramű ellenben akkor akasztatik meg, ha akasztószerkezetének elektromágnese nincs gerjesztve, az elektromágnes gerjesztésekor pedig fölszabadíttatik és az (o) állítókereket oly irányban forgatja, hogy a szivattyú járása lasíttatik. Az (m) óramű akasztószerkezete számára az (sl), 'az (n) óramű szerkezete számára pedig az (s2) telep szolgáltatja az áramot. Ezen áramkörök zárását, ill. megszakítását a telepben a táp- és a visszafolyatóvezeték közé iktatott (Dl) nyomáskülönbségjelző higanyoszlopa megfelelő kontaktusok segélyével végzi. A 4. ábrában tekintsünk el egyelőre a (D2) nyomáskülönbségjelző létezéséről. A (Dl) nyomáskülönbségjelző (3) kontaktusa szabja meg a minimális és (4) kontaktusa a maximális nyomáskülönbséget; ennek megfelelően a(n) zóramű akasztókészülékét működtető (sl) telep áramköre a (3) kontaktusokhoz, az (m) óramű akasztókészülékét működtető (s2) telep pedig a (4) kontaktusokhoz van kapcsolva. A normális nyomáskülönbségnél a (Dl) nyomáskülönbségjelző higanyoszlop a (3) és (4) kontaktusok között áll, ennélfogva az (sl) telep áramköre a (3) kontaktuson át zárva van, az (s2) telep áramköre pedig a (4) kontaktusnál meg van szakítva. Az (n) és (m) óraművek akasztószerkezeteinek fönt ismertetett elrendezése folytán tehát mindkét óramű meg van akasztva. Ha nyomáskülönbség a megengedett mérték alá, tehát a (Dl) jelző higanyoszlopa a (3) kontaktus alá sülyed, az (sl) telep áramköre megszakad és az (n) óramű fölszabadul úgy, hogy az (o) kereket oly irányban forgatja, hogy a szivattyú járása gyorsíttatik. A kellő nyomáskülönbség elérésekor a higanyoszlop emelkedik és a (3) kontaktuson át ismét zárja az (sl) telep áramkörét úgy, hogy az (n) óramű ismét megakasztatik. A nyomáskülönbség fölső határának elérésekor az emelkedő higanyoszlop a (4) kontaktuson át zárja az (s2) telep áramkörét, miáltal az