45795. lajstromszámú szabadalom • Gép huzallal összefűzött ládaköpenyek és hasonlók előállítására

- 5 — hogy a (84) tennely kapcsolása működő helyzetbe kerül a (70) ütközőpeckek lesülyednek. Ekkor a gép kész a kapcsok folytatólagos beverésére. E célból a (30) lábitót leszorítjuk, miáltal a (28) fogaskerék és (31) tengely közti kapcsolást működésbe s ezáltal a (31) tengelyt forgásba hozzuk. Megjegyzendő, hogy ezen kapcsolás az ilynemű gépeknél használatos kapcsolók módjára oly ismert szerkezettel bír, uiely a hapcsolás oldásakor oly helyzetben állítja meg a (31) tengelyt, hogy a (34) szán fölső helyzetében legyen. Ha tehát a gép jelzett módon megindíttatik, a szán lemozog s a reáerősített fűzőkészülékek az alsó kapcsokat beverik s ezáltal a fűzőhűzalokat az első ládaoldalhoz rögzítik. A szán legközelebbi fölmozgásakor a fűzőhúzalt tápláló kerekek a (79) rúd, (78) emelő (76) kilincskerék és az ezen kerék és a (841 tengely közötti kapcsolás révén elforgattatnak. Minthogy az ekkor táplált (72) fűzőhúzalok a (99) vezetőcsövek által elgörbülésükben megakadályoztatnak, egyenesen tolódnak előre s ezáltal magnkkal viszik az első ládaoldalt, melyben az első kapocsbeverés által már rögzíttették. Amíg az első ládaoldalba a kapcsok beveretnek, azalatt a második pár lécet és a második ládaoldalt helyezzük a (38) vezetékekbe ; a folytonosan előre mozgó (54) szalagok a legközelebbi pár (55) kengyelt juttatják a második pár léc hátsó végeihez s a léceket és a deszkát előre viszik mindaddig, míg azok az első pár (55) kengyelbe nem ütköznek. Az első oldal kapcsainak beverésekor ezen oldal szakaszosan előremozog s ezen mozgásában a második, előkészített oldal által követtetik. A második olda! kapcsainak beverése alatt a harmadik oldal részeit készítjük ki és így tovább, míg végre a negyedik oldal utolsó kapcsai is beverettek, mikor is a (30^ lábitót kiengedjük úgy, hogy a gép a (34) szánokat fölső helyzetben tartva, megáll. Ezután a [68) lábitót szorítjuk le s a (100) kereket kézzel előre forgatjuk, miáltal a fűzőhúzalok révén a kész ládaköpenyt akkora darabbal toljuk előre, hogy a kész és legközelebbi köpeny között elegendő hosszúságú szabad huzal maradjon, melyet a 17. ábrában föltüntetett módon a láda összeállításánál használunk. Ezután a (76) kereket kezdő helyzetbe forgatjuk, a második ládaköpeny első oldalát alkotandó léceket és deszkákat a megemelt (70) peckekig taszítjuk, mire a gép kész a további munkára. A kész ládaköpenyt a géppel ill. a legközelebbi ládaköpennyel össszekekötő szabad főhúzalok elmetszésére a következő berendezés szolgál: a (20, 21) oldalállványok (106) karjaira (3. és 4. ábra) szilárdan erősített (105) harántsín két végére a lefelé nyúló villás (107) vezetékek vannak szerelve, melyben a vízszintes (108) harántsín függélyes irányban mozoghat. A (108) sínt a (105) sín (109) nyúlványaira szerelt (110) rúgók lefelé szorítják. A (105) sín alsó lapjára s a (108) sín fölső lapjára egyegy (111, 112) kés van erősítve. A (108) síg a két vezeték között a (113) emelővel van kapcsolva, melyet a (115) rúgó lefelé húzni igyekszik úgy, hogy ezáltal a (110) rúgók hatását támogatja. A (78 és 79) rudak kapcsolását képező (80) csapszögre (2. és 7. ábra) egy (116) rúd van függesztve, melynek alsó vége a szövőszékeknél használatos platinák módjára (117) kampóvá van kiképezve. Ezen (116) rúd alsó vége a (113) emelő végén elrendezett (118) hasítékban mozoghat. A (80) csapra továbbá egy másik (119) rúd is van fölerősítve, mely a (76) kilincskerék belsc kerületének alsó része felé nyúlik (2. és 7. ábrák). Ezen (119) rúd alsó meghajlított vége a (76) kerék oldalára erősített (120) pecek útjában áll. A (119) rúd továbbá csapja közelében a (116) rúdra erősített (121) pecekhez támaszkodik (7. ábra). A (119, 116) rudakat helyzeteikben engedékeny közeggel, pl. a (122) rúgó segélyével tartatnak (2.-ábra). A (79 és 119) rudak közé feszített (123) rúgó a (119) rudat a (121) pecekhez szorítja s azáltal a (116) rudat a 2. ábrában pontozott vonalakkal föltüntetett helyzetbe igyekszik szorítani úgy, hogy a (78) kar lengésekor a (116) rúd a (118) hasítékban rendszerint szabadon lenghet; mihelyt azonban