45780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gabona földolgozására

van, végül a duzzasztás vagy csiráztatás befejeztével a fölső szelep és evvel a hozzátartozó alsó szelep megnyittatik. Az 1. és 2. ábrán a (II) tartány puhító folyamatban látható, ahol mindkét szelep zárva van; a (IV) tartány tartalma a duzzasztó vagy csiráztató periódusban van, melynél a tartányon lévő (j) nyomólégvezeték már hozzá van a helytálló (i) nyomólégvezetékhez kapcsolva, azonban az alsó szelep még nincsen zárva. A (I) tartány tartalma épen a kiürítési periódusban van feltüntetve, mikor is mindkét szelep nyitva van, ennél a tartánynál látható egyúttal az (1) szórótányér is, melybe a nedves gabona lefolyik. A gabona halmozódása pontozva van föltüntetve. A 3. és 4. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a puhítás és a duzzasztás vagy csiráztatás nem ugyanazon tartányban hajtátik végre. Itt célszerűen a puhításra szolgáló tartányok a duzzasztást vagy csiráztatást végző tartányok fölött lehetnek elrendezve, mimellett előnyös előbbieket helytállóan kiképezni. Ezekhez elegendő egy-egy egyetlen szelep, míg a duzzasztásra vagy csiráztatásra szolgáló tartányokat ismét a föntebb ismertetett kettős szeleppel kell ellátnunk. Ennél a kivitelnél a puhítás a fölső tartányokban történik, azután kinyitjuk a szelepet, mire a gabona a híg lével együtt az alatta lévő tartányba folyik, melynek alsó szelepét előzetesen kinyitottuk, hogy a híg lé ebből a tartályból eltávozhassék és alkalmas módon pl. levezető csövön elvezethető legyen. Miután a híg lé lefolyott, az alsó szelepet is elzárjuk, a nyomólégvezetéket bekapcsoljuk, mire a duzzasztó vagy csiráztató folyamat megkezdődik. A duzzasztás vagy csiráztatás befejezte után a duzzasztó vagy csiráztató tartányokat addig forgatjuk el, míg a szórótányér fölé kerülnek, mire a fölső és evvel egyidejűleg az alsó szelepet is megnyitjuk úgy, hogy a gabona a szórótányérra folyik. A 3. és 4. ábrán a (II) puhítótartányok a puhítófolyamatban láthatók, a (V) tartányok a puhulás befejezte utáni állapotukban vannak föltüntetve, ahol a fölső tartány kiürülése, valamint a híg lének az alsóból való eltávozása van gondolva; a (IV) egy duzzasztó vagy csiráztató tartányt ábrázol duzzasztás vagy csiráztatás közben, (I) pedig a gabonának a duzzasztás vagy csiráztatás bevégeztével a szórótányérba való leömlését láttatja. Minthogy a duzzasztó vagy csiráztató tartányok ugyanúgy képezhetők ki, mint az 1. és 2. ábrán bemutatott kivitelnél, itt egyszerűen csak vonalakkal vannak megjelölve. Az (1) tartányok annyira előre vaunak tolva, hogy épen a szórótányérok fölé jutottak. Magától értetődik, hogy a puhításra szolgáló fölső tartányok szintén elláthatók kettős szeleppel. A híg lé ez esetben közvetlenül innen vezethető el és csak ennek megtörténte után bocsátjuk a gabonát a csiráztatás lefolytatására szolgáló alsó tartány okba. Ez esetben elegendő utóbbi tartányokat egyszerű szeleppel ellátni, sőt helytállóan is elrendezhetők. A 7. és 8. ábrán bemutatott kivitel különösen akkor célszerű, ha a helyi viszonyok nem engedik meg a tartányoknak négyszögben való elrendezését. Ennél az elrendezésnél a híg lé levezetésére szolgáló csöveket forgathatóan kell elrendezni. Az egyes készülékeknek változó töltését alkalmas töltőszerkezet végzi. A puhítás folyama alatt a gabona célszerűen nyugalomban, míg duzzasztás vagy csiráztatás közben a nyomás alatt álló levegő segélyével, vagy más célszerű módon mozgásban tartandó, hogy az egyenletes duzzasztás és csirásztatás elősegíttessék és hogy az összetapadás meghiusíttassék és a processzus meggyorsíttassék. Mint már előbb említve lön, a hámozást és hegyezést elmellőzzük és a főtisztítási eljárást mosással és szárítással végezzük, miért is ismételt és nagyon erélyes mosás válik szükségessé. Ez legjobban egy különleges röpítőgépen végezhető, mit az 5. és 6. ábrák mutatnak be. Ez áll egy külső helytálló (t) köpenyből, mely egy alsó szegély épségben hagyása mellett a belső kör-