45772. lajstromszámú szabadalom • Foglaltnélküli izzólámpa és megfelelő fölfüggesztő szerkezet
Megjelent 1909. évi julius hó 12-én. MAGY. fj^ KIR. SZABADALMI jBE? HIVATAL . \ SZABADALMI LBiiiís 45772. szám. VII/h. OSZTÁLYFoglalatnélküli izzólámpa és megfelelő fölfüggesztő szerkezet. MEDGYASZAY ISTVÁN MŰÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1908 november hó 16-ika. A találmány tárgya foglalatnélküli izzólámpa s ennek fölfüggesztőszerkezete. Az eddig használatos izzólámpáknál tudvalevőleg az izzószál a lámpa belsejében két egymástól szigetelt vastagabb fémhuzalhoz van forrasztva, melyek a lámpa üvegén keresztül nyúlva, a lámpa talpát képező gipsztör megen keresztül a talpat borító, egymástól szigetelt bádoglapokig érnek s ezekhez hozzá vannak forrasztva. A pólusokat képező bádoglapok sajátos alakúak s ezek segélyével erősíttetik a lámpa a (csavarmenetes, bajonett- stb. rendszerű) foglalatba. A lámpának és foglalatának ilyen kiképezése szilárdság tekintetében kifogás alá nem esik, de költséges és a lámpa foglalata irányában árnyékot vet, ami hátrányos oly esetben, mikor a lámpának minden irányban lehetőleg egyenletes fényt kellene adnia. A találmány szerint ezen hátrányok azáltal kerültetnek el, hogy a lámpa üvegén keresztülnyuló — az izzószálhoz ismert módon erősített — huzalok maguk, vagy esetleg ezekhez forrasztott vastagabb huzaldarabkák képezik a pólusokat, melyek a vezetéksodronyok végeire forrasztott rövid csövecskékbe dugva, egyszerű és biztos áramzárlatot létesítenek. A találmány egy példaképem foganatosítási alakját a csatolt rajz tünteti föl, melyen 1. ábra a fölfüggesztőszerkezet metszetét, 2. ábra az izzólámpa talpának metszetét, 3. ábra pedig a lámpának a vezetékre való fölerősítését ábrázolja. Az 1. ábrában föltüntetett fölerősítőszerkezet a szigetelt és a (b) vezetékek , (c) végére forrasztott (d) fémcsövecskékből áll, melyek a kapcsolás létesítésekor a lámpa pólusaira ráhúzatnak. A csövecskék vezető érintkezésének meggátlására külsejüket szigetelő bevonattal látjuk el, vagy pedig az (e) köszörült üveggyöngyöket erősítjük rájuk, melyek egyúttal a fényhatást emelik. Mint a 2. ábrából kitűnik, az (f) izzólámpa pólusait a merev (g) huzaldarabok képezik, melyek egymással ellentétes irányiban vannak elhajlítva, s tetszés szerinti ismert módon, közvetlenül vagy közvetve vannak az izzószállal kapcsolva. Az ábrán föltüntetett legegyszerűbb eset helyett — melynél a polusok maguk vannak az izzór lámpa talpába forrasztva — alkalmazhatjuk pl. azt az eredményt ís, mely az újabb