45748. lajstromszámú szabadalom • Fémarmaturával bíró fűtőköpeny légabroncsok számára

— 2 -tunk elő trikószövőszéken vagy más szövőszéken. A szövetet alkotó ezien szálak hajlékonysága megközelíti a textil-rostokból készültekét és ellentétben a közönséges, egyetlenegy vastag tonkából álló fémszálakkal, mindennemű szövőszéken és bármely megfelelő fonalvetővel földolgozhatok. Az egyetlen föltétel, amelyet a fémszövetnek az (a) armatúrák képzése céljából be kell töltenie, az,, hogy szerkezete elég laza legyen, hogy a kaucsukoldat a szemek között könnyen áthatolhasson. Ebből a szempontból a trikőkötés, ill. a trikószövet mutatkozik legelőnyösebbnek. A futóköpenyt célszerűen formahengeren vagy ef félén állítjuk elő olykép, hogy fémszövetből és oldatban lévő kaucsukból álló rétegeket rendezünk el rajta váltakozva. Hogy azonban az ilykép előállított köpeny egységes és szilárd tömeget képezzen, a kaucsukrétegeket egymás között, tehát a fémszövethálón keresztül is egyesítenünk kell. A futóköpeny azon részén, amely futófelületül szolgál, a közönséges köpenyekhez hasonlóan egy kaucsukból álló kiegészítő réteget is elrendezhetünk. Ha a futóköpeny elkészült, úgy ismert módon vulkanizáljuk. Némely esetben hátrányos a fémszövet szálait a futóköpenynek a légkamra és a talpszélek között beszorult részében fölhalmozni, mert a belső nyomáshoz járuló külső lökések az armatúra ezen részében idővel a szálak törését idézhetik elő. Ennek elkerülése céljából az armatúrát a 2. és 3. ábrán föltüntetett módon rendezzük el. Ugyanis a (b) köpeny belsejében több (a) fémszöVetből álló réteg van ágyazva, mely fémszövet több tonkából készült szálakból van szőve. Ezen fémarmarturák a köpenynek dudorodással ellátott részéig terjednek kétoldalt (2. ábra). A köpeny dudorodásos részeiben pedig oly (d) armatúrákat rendezünk el, melyek se| lyemszövetből állnak. Ezen armatúrák a kö| peny egész tömegén, tehát a futófölületen és a dudorodásos részeken végigvonulnak és kanavásxszerű vagy más fajta igen erős selyemfonalakból szőtt szövetből állanak, amelyek a tömegben a föntebb leírt fémszövethez hasonló mjódon vannak ágyazva. Ezen selyemszövet szálainak egymástól való megfelelő távolsága következtében a kaucsukot a szálak által képezett szemek között keresztülbocsátja úgy, hogy ilykép a kaucsukkal egy egységes tömeget képez, j míg a köpenyeknek eddigi előállítási módja mellett a rétegek összeenyveztetnek és egymás fölé helyeztetnek úgy, hogy a kaucsuk különálló tömeget alkot, mely e rétegekről könnyen leválhatik. A selymet célszerűen alkalmazzuk az eddigi len- vagy gyapotf onalakból készült szövetek helyett, mivel a kénezés alkalmával nem ég el, míg az eddigi szöveteket a kénezés igen hátrányosan befolyásolja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fémarmaturával biró futióköpeny, melyet egymásra helyezett fémszövet- és kaucsukrétegek képeznek, mimellett a kaucsuk a fémszövet közeibe hatol úgy, hogy egy egységes összefüggő tömeg áll elő, azáltal jellemezve, hogy a fémarmaturákat, trikó- vagy más tetszőleges kötés szerint szőtt oly fonalakból álló szövetek alkotják, melyeknek mindegyike több vékony cérnázott tonkából van összetéve, oly célból, hogy kellő szilárdság mellett a közönséges textilanyagokéhoz hasonló hajlékonyság éressék el. 2. Az 1. pontban igényelt futóköpeny foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy a fémes armatúra mellett egy, a köpeny egész keresztmetszetére, tehát a dudorodásokra is kiterjedő selyemfonalból álló armatúra rendeztetik el, mir mellett a fémarmiaturák csak a köpeny dudorodásos részéig terjednek. 2 rajzlap melléklettol.' l A. .<ESZV£NV I ÁJtdK ÍAG «YOMOAJ* BUDAPI6TI»--