45739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

— 3 nek visszamaradt részét az égési kamrának a (6) szelep fölötti részébe szorítja, amikor megemelkedésének sebessége csökken és a visszaáramló folyadéktömegben rejlő mozgási energia a rugalmas párna komprimálására fordíttatik, mindaddig, míg a folyadék ismét nyugalomba nem jut. Megjegyzendő, hogy mikor a kipuffogási szelep elzáratik, a (17) kilincs a szeleprúdra erősített gyűrűvel kapcsolásba jut és a szelepet zárt állapotban tartja úgy, hogy mikor a folyadék a rugalmas párnában fölhalmozott energia révén ismét kifelé szoríttatik és a kipuffogási szelep nívóját eléri, az nem nyílik ki. Mikor azonban a folyadék ezen nivót elérvén a rugalmas párna hatása alatt tovább mozog lefelé az égési kamrában, a (14) csövön és a (7) szívószelepen át friss égési keveréket szív be mindaddig, míg ismét nyugalomba nem jő. Ekkor már az összes szelepek zárva vannak, minek folytán a nyomó csőben foglalt folyadékoszlop az égési kamrába áramolván és abban megemelkedvén, a friss égési keveréket komprimálja, mire gyújtás következvén be, a körfolyam megismétlődik. Hogy abban az esetben, melyben a rugalmas párna expanziójának végén a (2) szelep, bizonyos körülmények között, kissé kinyílik, a kilincs a kipuffogási szelepet szabaddá ne tegye, a (15) rúdnak hasítéka akként van méretezve, hogy az (5) szögemeltyű kissé elfordulhat anélkül, hogy a (15) rúd elmozgattatnék. A folyadéknak a (2) szelepnél beálló fojtása és a nyugalmi állapotából mozgásba jutó és a (2) szelepen átáramló folyadéknak tehetetlensége folytán a (17) kilincs elhagyja a (20) gyűrűt úgy, hogy az elégés és az expanzió lefolyásában késlekedés áll be mindaddig, míg az égési kamrában a nyomás a légköri nyomás alá sülyed, mely késlekedés többek között a tartályban foglalt folyadéknak fölszínmagasságától, a (2) szelepnek viszonylagos fölületétől és hasonló tényezőktől függ. A késlekedés folytán már az expanzió végén friss égési keverék szivatik be, mely bár a kipuffogás periódusa alatt nem távozik el, amennyiben az égési kamrának fölső részében visszatartatik, mégis bizonyos esetekben célszerű a (7) szívószelep kinyílását mindaddig megakadályozni, míg a normális szívási periódus be nem következik. Ezen célból a szelepvezérlő szerkezetet,, akként szerkesztjük, miként azt az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alak láttatja, ahol is a (2) szívószelep (1. ábra) segélyével a (23) rúd útján működtetett (5) szögemeltyű (5. ábra) nincs közvetlenül összekötve a (17) kilinccsel, hanem a (25,. 26) rudak útján, melyek közül a (26) rúdon kiképezett (27) bütyök a (17) kilincsre erősített (28) bütyökkel mindaddig kapcsolódik, míg a (26) csuklós rúd a (30) pecekkel kapcsolódó és hasítékkal bíró (29) rúd segélyével meg nem emeltetik, amikor is a bütykök egymást elhagyják. A (25) rúd a(31) csuklóhoz lévén kötve, a rúdnak szükséges vezetését a (32) vezeték segélyével eszközöljük. A (25) rúddal a (31) csukló' útján a villás végű és hajlított (33) kar van összekötve, mely (34) oszlopra támaszkodik és azon mozog el, míg ezen karnak (35) vége meg nem emelkedvén a négyszögű, harántirányú (36) pecekkel kapcsolódik, melyet a (7) szívószelep rúdjához a (38) csukló útján kötött (37) rúd hord. A (40) csukló körül elforgatható (39) kilincs akként kapcsolódik a (41) gyűrűvel, hogy a (7) szelepet rendszerint elzárva tartja. A (33) villás kar természetesen követi a (25) rúdnak mozgását, míg akarnak másik vége szabad^ és a föltüntetett állásban a harántirányú (36) pccekre támaszkodik. Mikor a (25) rúd az (5) szögemeltyű segélyével jobbra mozgattatik el, a villás karnak (35) vége a (36) pecken elmozogván leesik, mire a kar a (34) oszlopra fölfekszik. Majd a (25) rúd és a (33) kar balra mozgattatván el, a (36) pecek akként tolatik el, hogy az utóbbi a (39) kilincset balra lökvén a (41) gyűrű szabaddá tétetik és a szívószelep nyitásra készen áll. A részletezett szerkezeti elemeknek viszonylagos alaprajzi elrendezése olyan, hogy a (33) karnak | (35) vége nem kapcsolódhatik közvetlenül