45738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadék emelésére

— 17 — sabban az ellenkező irányban, amikor is nagyobb mennyiségű folyadék áramolhat az égési kamrából a szívócsőbe, még mielőtt a (4) szelep záródnék. A következő periódus alkalmával tehát kevesebb folyadék foglaltatik a (4) szelep baloldali állása és a diafragma közötti térben úgy, hogy a diafragma nem fog oly nagy mértékben jobára szoríttatni. Viszont, ha a diafragma balra szoríttatik túlnagy mértékben, akkor a (188, 189) szelepek a részletezett móddal ellenkezóképen működtetnek, amennyiben azokat a (177) ütköző akként forgatja el ellenkező irányban, hogy a (4) szelep nagyobb ellenállással fordul el (4a) állásába és kisebb ellenállással az ellenkező irányban. Ennek folytán a (4) szelep hamarább jut baloldali zárási állásába úgy, hogy a baloldali szélső állásában levő (4) szelep és a diafragma között ekkor nagyobb mennyiségben jelen lévő folyadék hatása alatt a diafragma a következő löket folyamán nagyobb mértékben tolatik el jobb irányban. Az imént leírt önműködő szerkezet folytán tehát az égési Kamrába áramló és abból távozó folyadéknak mennyisége gyakorlatilag állandó és ezen folyadék teljesen el van különítve attól a folyadéktól, mely a nyomó csőben áramlik vagy mely a (9) szívó segédcső útján jut be. Az égési kamrába beáramló és abból távozó folyadéknak a nyomócsőben kifelé áramló folyadéktól való elszigetelését diafragma alkalmazása helyett oly (U) alakú cső segélyével is érhetjük el, mely a működő folyadéknál nagyobb fajsúllyal bíró folyadékot tartalmaz. Ily foganatosítási alakot tüntet föl a 26. ábra, ahol is a (3) nyomócső (U) alakra van meghajlítva, mely (U) alakú, függélyes csődarabnak alsó része az (n, n) föl színig nagy sűrűségű folyadékkal, pl. higannyal van megtöltve. A munkaperiódus folyamán, amikor is a folyadék a nyomócső mentén kifelé szoríttatik. a higanyoszlop a (190) ágban leszoríttatik, a (191) ágban pedig megemeltetik; mikor pedig a folyadék a nyomócsőben visszafelé áramlik, a higany a (191) ágban szoríttatik. míg a (190) ágban megemeltetik. Annak megakadályoztatása céljából, hogy a higany vagy más nagy sűrűségű folyadék túlnagy mértékben meg ne emeltessék a nyomócső, ill. az égési kamra fölé, az (U) alakú cső ágaiban a (192, 193) úszókat rendezzük el, melyek oly nagy súllyal bírnak, hogy azokat csakis a túlemelkedő nagysűrűségű folyadék képes elmozgatni. A megemelt úszók egyike a (188) vagy a (f89) szelepre, hatván a (4) szelepet az előbb részletezett módhoz hasonlóan vezérli. Más szóval, a leírt foganatosítási alakot az előbbivel összehasonlítva, a nagy sűrűségű folyadék a diafragmát, az úszók pedig az ütközőket helyettesítik. Az eddig részletezett foganatosítási alakoknál csak egy oly cső van elrendezve, mely a folyadékot a készlettartályból az égési kamrába vagy onnan visszavezeti; de, miként említtetett, több ily csövet is lehet elrendezni. Világos, hogj- ezen csövek szaporítása a gép működésére lényeges befolyást nem gyakorol és hogy a csövek bármily megfelelő magasságban torkolhatnak az égési kamrába. A 21. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (2) szívó csövön kívül a (125) járulékcső, ebben pedig a (126) szelep van elrendezve. Ha ezen járulékcső kevéssel a legnagyobb keveréktöltésnek megfelelő fölszínen alul torkol az égési kamrába, a (126) szelepet pedig rúgóhatás tartja nyitva, akkor az utóbbi nyomó csőből nag}- sebességgel visszaáramló folyadékoszlop hatása alatt elzáratik, az égési keverék pedig komprimáltatik. Ha a kompresszió nyomásának fokozása céljából a (4) szelepnek a már részletezett módon való vezérlésére a (126) szelepet használjuk föl, akkor az imént leírt foganatosítási alak az ütközés mérséklésének előnyével is bír. A 22. ábra gyújtó szerkezetét láttatja, ahol is el van hagyva a kamraszerű csőbővítés és az ebben foglalt diafragma, mely az égési kamrába áramló és abból távozó folyadékot elszigeteli attól a folyadéktól, mely a gyújtó szerkezetbe be- és kiáramolván, tisztán tartandó. A (147) zárt edény, melynek fölső része rugalmas párnát,