45696. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátorkamra befecskendezési vagy fölületi kondenzátorok számára

— 2 — mérsékletérel távozik, hőmérséklete nagyobb | lesz a kondenzálandó gőz kezdeti hőmérsékleténél, minthogy föltételünk szerint j (P2) nagyobb mint (P). j Ahelyett, hogy két, ugyanazon vízzel hűtött és a (3) kúppal összekötött kondenzátort használnánk, tetszőleges számban alkalmazhatjuk a (4, 5, 6, 7) kondenzátorokat is (2. ábra), melyeket ugyanaz a víz hűt és melyeket a (8, 9, 10) kúpok kötnek össze. Könnyebb megérthetés kedvéért tegyük föl, hogy a víz 15°-kal jön a csatornába és hogy 35°-kal távozik el onnan és hogy a (4, 5, 6, 7) kondenzátorok hőmérséklete (20°, 25°, 30° és 35°). A gőz hőmérséklete az (1) tartályban, a gyakorlatban ez a gőz a gőzgép fáradt gőze lesz, körülbelül 25° lehet. Ha már most a (2) esőtoldaíon 1 kgr. gőz áramlik át, a (8, 9, 10) kúpok alsó végein csak 0,75 kg., 0,50 kg., 0,25 kg. fog átáramlani. Hogy a kondenzátorban a légritkítást fentarthassuk, nemcsak lehűteni kell a kondenzátort, hanem a benne fölgyülemlő levegőt és vizet is el kell távolítani. A imént leírt kondenzátorkamra több kondenzátorelemet tartalmaz. Ha minden egyes ily kondenzátorhoz külön víz- és légszivattyút kellene alkalmazni, ez nem volna gazdaságos, A 3. és 4. ábrákban föltüntetett kondenzátorkamráknál, melyek közül a 6. ábra befecskendezési, a 4. ábra pedig fölületi kondenzátor gyanánt van foganatosítva, az nem szükséges. A 3. ábrában föltüntetett kondenzátornál a gőz a (2) csőtoldaton át ömlik be. A kondenzáló víz (ll)-nél vezettetik be és a (12) gyűrűalakú csőnyíláson át szétosztatik. A gőznek (2) beömlési nyílása alatt négy (8, 9, 10, 13) kúp van elrendezve, melyeknek fölső szája négy (4, 5, 6, 7) ejektorral közlekedik, melyeken a (12)-nél a készülékbe ömlő víz egymásután átfolyik. Az utolsó ily ejektor és az utolsó (13) kúp egy közönségéé (14) kondenzátorban végződik. A 3. ábrában föl van tételezve, hogy a kondenzátor elkülönített víz- és légszivattyúval bír. Az alsó részbe eső víz j tetszőleges szivattyúval távolíttatik el, míg | a levegő a (15) csövön át szívatik ki. A levegő, mielőtt a csőtoldathoz érne. a hideg (16, 17, 18) vízfátyolokon halad át, melyek a (20) csövön át táplált (19) gyűrűs csőtoldatból egyik lefolyótól a másikig folynak. Ez az előnyösebb elrendezés, de azért megelégedhetnénk egy szivattyúval is, mely a (14) kondenzátorból a levegőt és vizet egyszerre eltávolítja. Minthogy az ejektorok nem a szabad levegőbe, hanem egy kondenzátorba torkolnak, a legyőzendő összes nyomáskülönbség csekély lesz. Világos már most mind ebből, hogy ha a víz szívási magassága nem haladja meg a 4—5 métert, vagyis, ha a (12) gyűrűs csőtoldaton beömlő víz abszolút nyomása nagyobb 5 m.-nél, az eleven erő, mellyel a víz a készülékbe áramlik, elegendő lesz arra, hogy az egymás fölött elrendezett ejektorokat működtesse és a gőzzel visszatérő levegőt a (8, 9, 10, 13) kúpok fölső hézagain át visszaszívja. A leírt kondenzátorkamra tehát lehetségessé teszi, hogy a kondenzátorba jövő víznek és gőznek egész energiáját nagyobb légritkítás előállítására használhassuk föl. A 4. ábrában föltüntetett fölületi kondenzátorba a gőz a (2) kúpba áramlik. A fölületi kondenzátoroknál ugyanaz a főelrendezés található, mint amely előbb a befecskendezési kondenzátorokra nézve le lett írva, csakhogy a kondenzáló vízfátyol itt egy csőrendszerrel van helyettesítve, mely tetszőleges számú (4,5, 6, 7) rekeszre van osztva. A 2. ábra (8, 9, 10) kúpjai most kettős, egymásba nyúló (8, 26—9, 29—10, 30) kúpokkal vannak helyettesítve. A (28) kúp beömlési nyílása a (4) rekesz fölső részével közlekedik, míg a (4) kúp fölsö vége ugyanezen rekesz alsó Végével közlekedik. A (8, 9, 10) kúpok erősen; a (26, 29, 30) kúpok pedig sokkal kevésbbé konvergálnak. Ily elrendezés mellett a folyadék a re-