45668. lajstromszámú szabadalom • Javítások a Foucher-féle betűöntő- és kikészítőgépeken

hoz közelítse és ettől annyira távolítsa, hogy a betücsiptető a betű fölé kerülhessen és a betű ebbe beléphessen, minek következtében a (D) szán elmozdulása lényegesen kisebb lehet. Ezenkívül a (D) szán i súlya is csökken és ezért igen gyors moz- j gást végezhet, anélkül, hogy a gépben káros rázkódásokat idézne elő. A következőkben gyalulónak nevezett (E) szón elmozdulásának csakis az a föladata, hogy az (a, b, c) formából függélyes irányban kiemelkedő betűt megfogja ÓS ctZc (F) kikészítő csatornába vigye, mely a szokás sos módon a (B) részen, van kiképezve. Ezért az (E) szán igen könnyű lehet, nem kell azt oly nehézre szerkeszteni, mint az ismert Foucheri-féle gép kidobóját, azt üregesen is kiképezhetjük és egész mozgását arra használhatjuk föl, hogy a betűt az (F) kikészítőcsatornába szállítsa, mialatt a (D) szán a formán fekszik, míg az ismert Foucher-féle gépnél a betű szállítása csakis a kidobó gyors mozgása közben mehetett végbe. Minthogy az (E) szán jóval könnyebb lehet és ide-oda mozgását nagyobb gyorsulás nélkül végezheti, a mozgás sebessége is jóval nagyobb lehet, anélkül, hogy evvel káros rázkódásokat okozna. Ezenkívül még ütközőrugókat is lehet alkalmazni a löket végén föllépő lökések fölfogására. A (D) elzáró és (E) gyaluló a legkülönbözőbb módon mozgatható. Lehet azokat mint két egymás mellett, vezetőpofák között vezetett csúszomdat kiképezni, a szokásos fix választói a lakkal vagy ezek nélkül. Lehet továbbá két egymás fölött elrendezett, a pofák között vezetett rúd gyanánt is alkotni, lehet végül két különböző szán gyanánt szerkeszteni, melyek közül az egyik (D) a szán baloldalán egy vezetékben van vezetve, a másik (E) pedig a szán jobboldalán kiképezett másik vezetékben csú- j szik. Végül lehet a szánokat a rajzon lát- j ható módon is szerkeszteni, mikor a (D) szán négyszögletes cső, melyben az üreges (E) szán csúszik. A Foueher-féle jgép anyabetütartójának méretei is lehetőleg csökkentve vannak, mely célból az (a, b, c) formaüregben öntött betű fölső részét képező gyalulókés módosítva van. Ez a kés, mely ez idő szerint a jelzést a betütest egyik oldalán bevágta, jóval nagyobb kiugrással volt ellátva, mint az, mely a jelzés bevágására szükséges volt, ezért az anyabetünek bizonyos mértékben hátrálnia kellett, hogy a késnek az anyiabetütartó utat engedjen, ezenkívül eme mozgásnak meglehetősen hirtelenül kellett végbe mennie, hogy a kés az anyabetü támasztó ujjaival ne találkozr zék, mikor a kidobó hátrafelé mozog. A gyalulókés egy további módosítása az, hogy a (B) formarész oldalán egy (G) késtartó van csavarok segélyével szabályozható magasságban elrendezve, a (G) késtartón lévő (g) kés szemben van az eddig a (B) részen a (b) lemez mögött alkalmaztatni szokott (gl) késsel elrendezve, és mely a betütest talpának gyalulására szolgál. Ez a módosított berendezés lehetővé teszi, hogy a betütest gyalulása egyidejűleg két főlületen íörténhe3sék, mialatt az öntött betűt az (E) betükidobó az (F) kikészítőcsatornába viszi. A (g) kés jelzett módosítása következtében az anyabetütartó csak igen rövid úton mozog visszafelé, tehát sebessége nagyon nagy lehet, anélkül, hogy rázkódásokat idézne elő. Ezenkívül az anyabetü hoszsaabb ideig maradhat a formában, épp úgy, mint a (D) elzáró is, minek következtében a formaüregbe befecskendezett fémnek elég ideje van megkeményednie, annak dacára, hogy az egész gép nagyobb sebességgel dolgozik. További újítás az, hogy a (J) dugattyú (3. ábra) a formába belövelt, fémre majdnem az egész idő alatt, mialatt a forma zárva van, nyomást gyakorol. Ez a föltétel annak következtéiben van teljesítve, hogy az (I) gyűrűnek femekén — melyben a (J) nyomódugattyú mozog — egy (H) szívószelepet alkalmazunk, mely szívószelep a fém bevezetése céljából eddig magán a dugattyún alkalmazott furatot helyettesíti. Ez a szelep a (J) dugattyú fölfelé mozgásónál azonnal kinyílik, tehát a (kl) nyomókamra fémmel azonnal megtelik, egyúttal