45622. lajstromszámú szabadalom • Hajócsavar

- 3 -úgy amint ezt a (b) és (c), illetve az (e) és (f) között lévő kihúzott vonal jelzi. Ezen vonal a képzeletbeli alkotó fölött az (a) szögön kívül eső, lapos ív két szöget alkot. A szárnyak külső éleinek lefejtése sem történik egyenes vonalban, hanem a (b) és {e) pontok között, épúgy, mint az alkotó is, hajlított vonalban úgy, hogy ezáltal egy hajlott szárnyfölület változó emelkedési szöggel képeztetik ki. A 4. ábrán végül a hajócsavar a nyomó oldal felé hajlított szárnyakkal van föltüntetve, mely ábrán a víz áramlása is jelezve van. Kísérletek bizonyítják, hogy a víz egyenletes gyorsulással, minden torlódás, belső súrlódás és örvényképződés nélkül, szivatik és tovább nyomatik. Bebizonyult, hogy a víz vagy párhúzamosan vagy pedig oly kúpban löketik ki, mely a tengellyel koncentrikus és melynek csúcsa a nyomás irány felé esik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szárnycsavar valódi, azaz az alkotónak a csavartengely körül való mozgása által meghatározott csavarfölületekkel, azáltal jellemezve, hogy a szárny ható részének alkotója oly vonal, mely fölül- i nézetben a csavarvonal kerületi köré- ' nek sugarával, csúcsával ezen körön fekvő szöget zár be, mely szög a forgás értelmében nézve a sugár mögött fekszik és nagyságra nézve a csavar kerületén lévő emelkedési szöggel egyenlő vagy közel egyenlő. 2. Az 1. igényben védett szárnycsavar kiviteli alakja, melynél az 1. igényben védett alkotó oldalnézetben a külső végpontján átmenő keresztsíkkal oly szöget zár be, melynek csúcspontja a külső csavarkörön fekszik, még pedig oly módon, hogy az alkotó belső végpontja a nyomó oldal felé pontosan vagy csaknem pontosan a csavar emelkedési szögével magasabban fekszik, mint ugyanezen alkotó külső végpontjai. 3. Az 1. igényben védett szárnycsavar foganatosítási alakja, melynél a változó emelkedési szög és homorú szárnyfölület elérése végett a külső szárnyél lefejtése, valamint az alkotó maga is görbe vonalat alkot, azáltal jellemezve, hogy a szárnyél lefejtési vonalának a közönséges csavarvonal lefejtési egyenesétől való eltérése az alkotónak a képzelt egyenes vonalú alkotótól való eltérésével egyenlő vagy közel egyenlő. (2 rajzlap melléklettel.) - A I I.Afc. KÉSZVÉNY fÁRSASÁO NYOMDÁJA iHJC APtS'f B*»