45615. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő kemence függélyes retortákkal vagy kamrákkal

— 3 — folytán a falazat kiterjedése itt jóval csekélyebb. Ennek elkerülhetetlen következménye a falazatkötés meglazulása és ezzel járó tömítetlenségek. 5. A szén közvetlen függélyes irányú töltése a retorta fölső centrális nyílásán át lényegesen hátrányokkal jár. Ezek a következők : A rendesen gáztalanításra fölhasznált szén a legtöbb esetben kb. 50% darabos és 50% porszén keverékéből áll. Ha a szenet függélyesen bedobjuk a fölső központi nyíláson át, melynek zárórésze a fejlesztett gáz elvezetésére szolgáló csővezetékkel is összeköttetésben áll, úgy a szén természetesen akképen helyezkedik el a tortában, hogy a darabos és porszén a retortát teljesen keverve tölti meg. A közbenfekvő porszén ekkor megnehezíti különösen a retorta alsó részében fejlesztett gáz szabad távozását annak fölső részén elrendezett elvezető csővön át. Ennek következtében bizonyos körülmények között a retortában tetemes nyomástorlódások állhatnak be, melyek nagy gázveszteséget okoznak. A találmány álló retortás kemence szerkesztését célozza, melynél az 1—5 alatti hibák teljesen ki vannak küszöbölve. A mellékelt rajz 1., 2. és 3. ábrái a találmány tárgyának egyik foganatosítási példáját mutatják és pedig több egy kemencecsoporttá egyesített egymás mellett épített kemencét 20—20 retortával. A kemencének a (H) retortákat magába foglaló fölső része ismert módon az (A, A) gerendarostélyon nyugszik. Ez a gerendarostély a (W, W) kereszttartókon fekszik, melyek a (B, B) oszlopokon nyugszanak. A (G) generátorban fejlesztett fütőgázok a generátor két oldalán a falazott (G) csatornákban emelkednek föl a két szemben fekvő kemenceoldalon a retortatér mellett elrendezett (F) elosztócsatornákba. Ezen (F) csatornák fölött a retortatér teljes szélességében a regenerátor van építve az előmelegítendő égési levegő csatornáival. Az (F) elosztócsatornákból a fűtőgázok (Z) szájnyílásokon át és a fölöttük fekvő levegőcsatornákban előmelegített égési levegő a (2) nyílásoknak megfelelő nyílásokon át jutnak a retortatérbe. Az égési gázok ennélfogva egyidejűleg két szemben fekvő kemenceoldal felül fűtik a retortateret és ezen a 2. ábrán föltüntetett nyilakkal jelzett zeg-zúg alakú úton vonulnak keresztül. A generátor fütőgázoknak két szemben fekvő kemenceoldal felé való egyidejű bevezetése ezek szerint lehetővé teszi egy csoportban egymás mögött álló nagyobb számú retortáknak egyenletes fűtését is, semmint ez az eddig ismeretes kemencéknél lehetséges volt. Az egyes kemensévé egyesített és csak egy generátor által fűtött retorták száma ennél a szerkezetnél könnyen több mint megkétszerezhető. A kemencék építési költsége pedig természetszerűen a teljesítmény egységére vonatkoztatva kisebb lesz, valamint természetesen a fokozodó teljesítő képességgel csökkennek a fbnntartási költségek is. így különösen fölemlítendő, hogy valamely adott teljesítőképességre a szükséges kemencék és ezzel a retorták fűtéséhez szükséges generátorok száma szemben az eddigi ismeretes szerkezetekkel ezzen új szerkezetnél kb. felével csökkenthető, valamint, a beépítendő kemenceház terület is kb: 60%'kal kisebb lesz. Ennélfogva munkaerőben is nagy megtakarítást érünk el, minthogy a kiszolgálandó 'generátorok száma kisebb. Az 1., 2. és 3. ábrákban föltüntetett foganatosítási példa 20 retortával bíró kemencéket ábrázol, az egész retortateret két félre osztó (XI) válaszfallal; ez a fal azonban az ismertetett újítások lényege szempontjából nem bír jelentőséggel. Amint a 2. ábrából kitűnik az egész kemence szélessége a retortatér szélességétől eltekintve függ a falazott (E) csatornák méretétől. Ennélfogva ezek szabják megy egyúttal két egymás mellé épített kemencénél két rétortatér egymástóli távolságát. Az (F) elosztócsatornák fölött levő ezen tér már most minden esetre elegendő az előmelegítendő égési levegő számára való csator-