45614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ózon készítésére

— 3 — helyezve avégből, hogy a bevezető csövön áthaladó áram lehetőleg egyenletes legyen. A (14) szigetelő cső (17) válaszfalának alsó oldala a (19) hengeres karimával van ellátva, amely a szigetelő belső fölületóhez koncentrikusan van alkalmazva. Ennek az a célja, hogy a folyadék, ha a szigetelőn áthalad, annak központi részén maradjon és ne tapadjon a csőfalhoz, mert így az elektromos áram útját zavarná. A (15) porcellán cső, amely a kivezető elektróddal van összekötve, hasonló a (14) porcelláncsőhöz, avval a külömbséggel, hogy nincs neki átlyukasztott válaszfala és nincs benne lyukacsos anyag. A szigetelt elektródához vezető bevezető csőben a (21) szabályzó és ellenőrző csap van elhelyezve, míg alatta ugyanazon csőbe a (20) forgó csap van beiktatva, amely a csöppfolyósított gáz folytonos beömlésének megszakítására és a gáznak a (14) szigetelő csövön át a (30) bevezető csőbe való csöpögtetésére szolgál. Ilyenképen a be nem vont elektródok szigetelése biztosítva van, mert ki van zárva annak a lehetősége, hogy az elektromosság a vezető gyanánt szereplő csöppfolyosított gázáramon át eltávozzék. A bevont elektród szintén el van látva ellenőrző csappal, megszakító csap alkalmazása azonban itt nem szükséges. A célszerűen váltakozóáramú elektromos energiát a (12) transzformátor szolgáltatja, amelynek (11) szekundér vezetéke egyrészt a középső, másrészt a két bevont elektróddal van összekötve. A 9. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a dielektromos lemezek el vannak hagyva és hullámos lemezek helyett az elektródáknak vízszintes csövei között lévő (22) lemezei laposak és egy sorozat kis (23) tűvel vagy nyúlvánnyal vannak ellátva, amelyek az üreges elektróda szomszédos fölületeihez képest kissé kifelé állnak. Azon körülmény folytán, hogy az elektródák között nincsenek dielektromos lemezek, szükséges, hogy az elektródák nagyobb távolságra legyenek egymástól, mint azon esetben, amikor dielektromos lemezek alkalmaztatnak és pedig azon célból, hogy | elektromos ívek képződését elkerüljük. A készülék ezen foganatosítási alakjánál a kisülés a nyúlványok vagy tűk között megy végbe és a hűtést az üreges elektródák szomszédos fölületei végzik. A hatás különben ugyanaz mint az előbb leírt készüléknél. Az eljárás foganatosításánál az ozonizálandó gázt a (7) bevezető csövön át lehetőlegjállandó sebességgel bocsátjuk az ozonizáló kamarába, mimellett a gázoszlop keresztmetszete lehetőleg egyenletes legyen a végből, hogy a hőfejlesztés és a hőelvonás közt lévő egyensúlynak föntemlített föltétele az ozonfejlesztő kamara minden egyes pontjában egyik végétől a másikig fönnálljon. A kamarába ömlő ozonizálandó gáz előbb az elektródák kiálló csőalakú részei fölött halad el, amelyek között az elektromos kisülés végbe megy. A gáz kisülés folytán ozonizáló folyamatnak vettetik alá, ami bizonyos hőemelkedést idéz elő, ezután a gáz azonnal a szomszédos (25) hullámos lemezek hűtőfölületén halad át, ahol az előbbi ozonizáló folyamat folytán keletkezett meleg azonnal elvonatik. Ilyenformán természetesen nincs határozott hőemelkedés, hanem egyszerűen csak hajlandóság a hőemelkedésre az ozonfejlődés helyén és viszont a hűtés helyén ellensúlyozó hajlandóság a hűtésre, amely a hevítő tendencia ellen hat úgy, hogy a gáz a következő ozonfejlesztési ponthoz ugyanazzal az alacsony hőmérséklettel ér, amellyel a kamarába ömlött. Ezen hatás a kamara egész hosszában folytatódik olyképen, hogy az elektródák minden részén a hűtő hatás és a hevítő hatás közt bizonyos arány áll fönn. Az ozonizálandó gázt a kamarába való beömlése előtt célszerű valamely alkalmas módon szárítani, például úgy, hogy azt szárílás céljából egy fogyasztó kamarán vezetjük át, amely egyszersmind a gázt a szükséges alacsony kezdő hőmérsékletre hozza. A meleg nemcsak vezetés, hanem sugárzás által is továbbittatik és a gáz előnyomulása szintén elősegíti a hűtési folyamat elosztását és a hőmérsékletnek az egész ozonizáló kamarán át való állandósítását. Tehát fön-