45610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromos izzólámpák számára való szálak előállítására
vagy gyöngítésének időtartamát többé-kevésbbé meghosszabbítjuk, a tartó ismét kihűl. Ezenfölül az epruvettában a gázt áramoltatjuk, pl. azáltal, hogy az epruvettán gázáramot vezetünk keresztül vagy azáltal, hogy kettősfalú cpruvettát alkalmazunk, melynek falai között a gáz fölülről lefelé áramlik, (mimellett az áramlat természetes úton azáltal állíttatik elő, hogy a hevített szál a gázt fölmelegíti) a tartó megolvadását vagy túlhevítését igen könynyen elkerülhetjük. A gyakorlatban az áramnak időszakonként való megszakítását vagy gyöngítését és ismét átvezetését az egyes fázisok időtartamának megfelelő választása mellett többféleképpen érhetjük el. így pl. az áramszakítót kézzel működtethetjük, de ezen eljárás nem lenne célszerű. Célszerűbb egy forgó vagy oszciláló megszakítót alkalmazni, mely az áramfejlesztő és az epruvetták közé van kapcsolva, mely az összes epruvetták vagy azok egy csoportjának áramát egyidejűleg megszakítja, illetve gyöngíti. Habár ezen módszer sokkal célszerűbb, minta kézzel való megszakítás, ezen berendezés mégis egy hátránynyal bír. Ha ugyanis a szálat képezzük, e dekarburálás egész ideje alatt nem szükséges a szálat igen magas hőmérsékletre hevíteni. Ezen idő alatt elég a szálat csak vörös izzásban tartani, a mi a tartókra nézve nem jár semmi veszéllyel. Amennyiben oly tártót alkalmazunk, mely ezen hőt könnyen kibírja, a dekarburálás alatt állandó áramot alkalmazhatunk, hogy a folyamat gyorsan végeztessék és hogy az időszakonként megszakított vagy gyöngített áramot csakis a szálképzés vége felé kelljen alkalmazni; amidőn az áram intenzitása sokkal nagyobb kell hogy legyen. Ezért célszerű az áramkörbe, mely az összes epruvettákat táplálja egy időszakos megszakítót vagy gyöngítőt bekapcsolni, mely tetszésszerinti megfelelő szerkezettel bír. Ezen megszakító oly módon lehet berendezve, hogy egyidejűleg mint áramváltoztató szolgál úgy, hogy a szálakon az áramot egyszer egy irányban, máskor ellenkező irányban vezeti keresztül. Az áram irányának hossza periódusokban való megváltoztatása a szál képzése alatt a szál minőségére való tekintettel bizonyos előnnyel bír (a közönséges váltakozóáram, melynél az áramirány gyorsan változik, ellenkezőleg hátrányos). Az eljárás keresztülvitelére több forgó vagy lengő megszakítót is alkalmazhatunk. Amennyiben magas feszültségű (körülbelül 1000 volt áramot alkalmazunk, célszerűbb oly megszakítót alkalmazni, melyeknél a megszakítás olajban történik. A rajzon az eljárás keresztülvitelére példaképen egy készülék van föltüntetve és pedig az 1. ábra a 2. ábra A—A vonala szerinti metszete, mely a leglényegesebb működő alkatrészeket tünteti föl, a 2. ábra a készülék részben metszet homloknézete és a 3. ábra a rheostat vázlata. A készülék lényegében egy az egyik pólussal összekökötött (a) kontaktusból áll, mellj el az áram zárása céljából egy (c) emeltyű (b) vége érintkezik. A (c) emeltyű másik (d) végét két (f és g) fogazott kerék vezérlik, mely kerekek a (h) tengely körül különböző sebességgel forognak. A (c) emeltyűre egy (i) rúgó hat, mely az áramot mindannyiszor megszakítani igyekszik, valahányszor ezt a fogazott kerekek megengedik. Az (f és g) kerekeket egy (j) óramű hajtja, melyet rúgó vagy súly működtet. Az óraműbe célszerűen egy ingát is alkalmazunk, mivel ezáltal a hajtás sebességét igen könnyen változtathatjuk, amennyiben az inga súlyát eltoljuk. A kerekek egyike pl. a (g) kerék azon idő alatt, mely alatt a szál képeztetik, pl. 5 vagy 10 perc alatt egy teljes fordulatot végez. Ezen kerék kiemelkedő (k) fölülete a forgás egy része, pl. kétharmada alatt a (b, c, d) emeltyűt úgy tartja, hogy a megszakító zárva van és így az áramot zárja. A forgás harmadik harmada alatt az emeltyű (d) vége ezen kerék (1) mélyedésében fekszik úgy, hogy az (i) rúgó a (b, c, d) emeltyűt kilendíti úgy, hogy a meg-