45610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromos izzólámpák számára való szálak előállítására

vagy gyöngítésének időtartamát többé-ke­vésbbé meghosszabbítjuk, a tartó ismét ki­hűl. Ezenfölül az epruvettában a gázt ára­moltatjuk, pl. azáltal, hogy az epruvettán gázáramot vezetünk keresztül vagy azál­tal, hogy kettősfalú cpruvettát alkalma­zunk, melynek falai között a gáz fölülről lefelé áramlik, (mimellett az áramlat ter­mészetes úton azáltal állíttatik elő, hogy a hevített szál a gázt fölmelegíti) a tartó megolvadását vagy túlhevítését igen köny­nyen elkerülhetjük. A gyakorlatban az áramnak időszakon­ként való megszakítását vagy gyöngítését és ismét átvezetését az egyes fázisok idő­tartamának megfelelő választása mellett többféleképpen érhetjük el. így pl. az áramszakítót kézzel működtethetjük, de ezen eljárás nem lenne célszerű. Célszerűbb egy forgó vagy oszciláló meg­szakítót alkalmazni, mely az áramfejlesztő és az epruvetták közé van kapcsolva, mely az összes epruvetták vagy azok egy cso­portjának áramát egyidejűleg megszakítja, illetve gyöngíti. Habár ezen módszer sok­kal célszerűbb, minta kézzel való megsza­kítás, ezen berendezés mégis egy hátrány­nyal bír. Ha ugyanis a szálat képezzük, e dekarburálás egész ideje alatt nem szük­séges a szálat igen magas hőmérsékletre hevíteni. Ezen idő alatt elég a szálat csak vörös izzásban tartani, a mi a tartókra nézve nem jár semmi veszéllyel. Amennyi­ben oly tártót alkalmazunk, mely ezen hőt könnyen kibírja, a dekarburálás alatt állandó áramot alkalmazhatunk, hogy a folyamat gyorsan végeztessék és hogy az időszakon­ként megszakított vagy gyöngített áramot csakis a szálképzés vége felé kelljen al­kalmazni; amidőn az áram intenzitása sok­kal nagyobb kell hogy legyen. Ezért cél­szerű az áramkörbe, mely az összes epru­vettákat táplálja egy időszakos megszakítót vagy gyöngítőt bekapcsolni, mely tetszés­szerinti megfelelő szerkezettel bír. Ezen megszakító oly módon lehet beren­dezve, hogy egyidejűleg mint áramváltoz­tató szolgál úgy, hogy a szálakon az ára­mot egyszer egy irányban, máskor ellen­kező irányban vezeti keresztül. Az áram irányának hossza periódusokban való meg­változtatása a szál képzése alatt a szál mi­nőségére való tekintettel bizonyos előnnyel bír (a közönséges váltakozóáram, melynél az áramirány gyorsan változik, ellenke­zőleg hátrányos). Az eljárás keresztülvite­lére több forgó vagy lengő megszakítót is alkalmazhatunk. Amennyiben magas feszültségű (körülbe­lül 1000 volt áramot alkalmazunk, célsze­rűbb oly megszakítót alkalmazni, melyek­nél a megszakítás olajban történik. A rajzon az eljárás keresztülvitelére példaképen egy készülék van föltüntetve és pedig az 1. ábra a 2. ábra A—A vonala szerinti metszete, mely a leglényegesebb működő alkatrészeket tünteti föl, a 2. ábra a készülék részben metszet hom­loknézete és a 3. ábra a rheostat vázlata. A készülék lényegében egy az egyik pólussal összekö­kötött (a) kontaktusból áll, mellj el az áram zárása céljából egy (c) emeltyű (b) vége érintkezik. A (c) emeltyű másik (d) végét két (f és g) fogazott kerék vezérlik, mely kerekek a (h) tengely körül különböző se­bességgel forognak. A (c) emeltyűre egy (i) rúgó hat, mely az áramot mindannyiszor megszakítani igyekszik, valahányszor ezt a fogazott kerekek megengedik. Az (f és g) kerekeket egy (j) óramű hajtja, melyet rúgó vagy súly működtet. Az óraműbe célszerűen egy ingát is alkalmazunk, mivel ezáltal a hajtás sebességét igen könnyen változtathatjuk, amennyiben az inga súlyát eltoljuk. A kerekek egyike pl. a (g) kerék azon idő alatt, mely alatt a szál képeztetik, pl. 5 vagy 10 perc alatt egy teljes fordulatot végez. Ezen kerék kiemelkedő (k) fölülete a forgás egy része, pl. kétharmada alatt a (b, c, d) emeltyűt úgy tartja, hogy a meg­szakító zárva van és így az áramot zárja. A forgás harmadik harmada alatt az emeltyű (d) vége ezen kerék (1) mélyedé­sében fekszik úgy, hogy az (i) rúgó a (b, c, d) emeltyűt kilendíti úgy, hogy a meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom