45597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alkáliperoxidok előállítására
- 2 -A (B) fal hátul a retorta hátsó faláig ér, elül pedig a retorta mellső fala előtt csekély távolságban végződik úgy, hogy a két egymás fölött fekvő kamra csak a retorta mellső végén közlekedik egymással. A retortát egy jól tömített ajtó zárja el, melyen keresztül a nátriumfémet tartalmazó edények bevezethetők, a peroxydot tartalmazó edények pedig kihúzhatók. Az ajtó az eljárás alatt zárva marad, hogy a retorta belsejében némi nyomás lépjen fel és a külső levegő, melynek szénsavtartalma és nedvessége ártalmas volna, a retorta belsejébe ne hatolhasson. A (C, D) kamrák azokon a végükön, ahol el vannak egymástól választva, egy-egy (F) illetőleg (G) csőtoldattal vagy nyílással bírnak, melyek közül az egyik az eljáráshoz szükséges tisztított levegő bebocsátására, a másik pedig a gázmaradékok kibocsátására szolgál. Mindkét kamrába két lapos, alumíniumból készült négyszögletes (H, H1 ) csésze vagy serpenyő van szabadon helyezve, melyek egymástól függetlenek és egymás mögött feküsznek, amellett pedig megfogásra szolgáló fülekkel vannak ellátva. Az (A) retortát (I) falazott köpeny veszi körül és a retorta egyszerűen ezen köpeny fenéklapján nyugszik. Az (I) köpeny felső fala vagy fedele és a retorta felső oldala között szabad tér van hagyva, melyben az alkalmas keresztmetszetű és hosszúságú hengerelt vasból álló (J, J) vezeték foglal helyet, melynek megerősített végei a köpenyből kinyúlnak és egy "erős áramforrás sarkaival vannak összekötve. A (J) vezeték, mely a föltüntetett esetben megnyújtott és élére állított kettős lópatkó alakjával bír, a retortára helyezett kis lapos (N) tartókon nyugszik, melyek tűzálló anyagból vannak készítve. Az (I) falazott köpeny és a retorta oldalfalai között üreg van hagyva (3. ábra) úgy, hogy a fejlesztett hő a retorta oldalfalaihoz juthat. A hevítés úgy történik, hogy a (J) vasvezetéken elektromos áramot küldünk át, melynek erősségét kísérletileg úgy szabályozzuk, hogy munka közben a felső (D) kamrában állandóan 350—380° C. hőmérsék uralkodjék. Ha a készülék már fel van melegítve, akkor a gyártást két szakaszban a következő módon végezzük: Két (H) aluminiumserpenyőbe fémes nátriumot helyezünk és ezen serpenyőket a retorta alsó (C) kamrájába toljuk, azután az (E) ajtót elzárjuk és a felső (F) csőtoldaton keresztül szénsav és nedvességtartalmától megfosztott levegőt bocsátunk be. A levegő oxygénjének egy része a nátriummal egyesül, míg a megmaradt oxygén a nitrogénnal és némi füsttel együtt az alsó (G) csőtoldaton és a (K) rekuperatoron keresztül eltávozik. Ily módon a nátriumnak többé-kevésbé vastag rétege peroxyddá alakul át, miközben észrevehető, ámbár csekély mennyiségű meleg szabadul fel, mely sugárzás útján a (B) válaszfalra vitetik át. N.ébány óra múlva a (H) serpenyőket kihúzzuk és tartalmukat kellően összezúzzuk és szétdörzsöljük, hogy a heterogén alkatrészek bensően összekeveredjenek egymással. A gyártás első szakasza ezzel be van fejezve. A kérgétől mogfosztott és célszerűen saját serpenyőjében szétdörzsölt anyagot most ismét a retortába toljuk vissza (második szakasz), azonban nem az alsó, hanem a felső (D) kamrába. Ugyanekkor az alsó (C) kamrába két, friss nátriummal töltött serpenyőt tolunk és azután a retorta ajtaját álzárjuk. A levegőt ugyanúgy bocsátjuk be, mint előbb. A gyártás első szakaszában kapott termék, melynek oxydálása már eléggé előrehaladt, az oxygént kevésbé mohón nyeli el és már nem fejleszt annyi hőt, amennyi a saját telítésére elég volna, azonban új helyzetében, vagyis a felső kamrában, az alulról felfelé irányuló sugárzás folytán az elektromos áramkör által fejlesztett, szabályozott mennyiségű hőből eleget kap úgy, hogy nem kell az aluminiumfalaktól meleget átvennie. Egyidejűleg az alsó kamrában első ízben
