45597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alkáliperoxidok előállítására

- 2 -A (B) fal hátul a retorta hátsó faláig ér, elül pedig a retorta mellső fala előtt cse­kély távolságban végződik úgy, hogy a két egymás fölött fekvő kamra csak a retorta mellső végén közlekedik egymással. A retortát egy jól tömített ajtó zárja el, melyen keresztül a nátriumfémet tartal­mazó edények bevezethetők, a peroxydot tartalmazó edények pedig kihúzhatók. Az ajtó az eljárás alatt zárva marad, hogy a retorta belsejében némi nyomás lépjen fel és a külső levegő, melynek szénsavtartalma és nedvessége ártalmas volna, a retorta belsejébe ne hatolhasson. A (C, D) kamrák azokon a végükön, ahol el vannak egymástól választva, egy-egy (F) illetőleg (G) csőtoldattal vagy nyílással bír­nak, melyek közül az egyik az eljáráshoz szükséges tisztított levegő bebocsátására, a másik pedig a gázmaradékok kibocsátására szolgál. Mindkét kamrába két lapos, alumínium­ból készült négyszögletes (H, H1 ) csésze vagy serpenyő van szabadon helyezve, me­lyek egymástól függetlenek és egymás mögött feküsznek, amellett pedig megfo­gásra szolgáló fülekkel vannak ellátva. Az (A) retortát (I) falazott köpeny veszi körül és a retorta egyszerűen ezen köpeny fenéklapján nyugszik. Az (I) köpeny felső fala vagy fedele és a retorta felső oldala között szabad tér van hagyva, melyben az alkalmas keresztmet­szetű és hosszúságú hengerelt vasból álló (J, J) vezeték foglal helyet, melynek meg­erősített végei a köpenyből kinyúlnak és egy "erős áramforrás sarkaival vannak össze­kötve. A (J) vezeték, mely a föltüntetett eset­ben megnyújtott és élére állított kettős ló­patkó alakjával bír, a retortára helyezett kis lapos (N) tartókon nyugszik, melyek tűz­álló anyagból vannak készítve. Az (I) falazott köpeny és a retorta oldal­falai között üreg van hagyva (3. ábra) úgy, hogy a fejlesztett hő a retorta oldalfalaihoz juthat. A hevítés úgy történik, hogy a (J) vas­vezetéken elektromos áramot küldünk át, melynek erősségét kísérletileg úgy szabá­lyozzuk, hogy munka közben a felső (D) kamrában állandóan 350—380° C. hőmérsék uralkodjék. Ha a készülék már fel van melegítve, akkor a gyártást két szakaszban a követ­kező módon végezzük: Két (H) aluminiumserpenyőbe fémes nát­riumot helyezünk és ezen serpenyőket a retorta alsó (C) kamrájába toljuk, azután az (E) ajtót elzárjuk és a felső (F) cső­toldaton keresztül szénsav és nedvesség­tartalmától megfosztott levegőt bocsátunk be. A levegő oxygénjének egy része a nát­riummal egyesül, míg a megmaradt oxygén a nitrogénnal és némi füsttel együtt az alsó (G) csőtoldaton és a (K) rekuperatoron keresztül eltávozik. Ily módon a nátriumnak többé-kevésbé vastag rétege peroxyddá alakul át, miközben észrevehető, ámbár csekély mennyiségű me­leg szabadul fel, mely sugárzás útján a (B) válaszfalra vitetik át. N.ébány óra múlva a (H) serpenyőket ki­húzzuk és tartalmukat kellően összezúz­zuk és szétdörzsöljük, hogy a heterogén alkatrészek bensően összekeveredjenek egy­mással. A gyártás első szakasza ezzel be van fejezve. A kérgétől mogfosztott és célsze­rűen saját serpenyőjében szétdörzsölt anya­got most ismét a retortába toljuk vissza (második szakasz), azonban nem az alsó, hanem a felső (D) kamrába. Ugyanekkor az alsó (C) kamrába két, friss nátriummal töl­tött serpenyőt tolunk és azután a retorta ajtaját álzárjuk. A levegőt ugyanúgy bo­csátjuk be, mint előbb. A gyártás első sza­kaszában kapott termék, melynek oxydá­lása már eléggé előrehaladt, az oxygént kevésbé mohón nyeli el és már nem fej­leszt annyi hőt, amennyi a saját telítésére elég volna, azonban új helyzetében, vagyis a felső kamrában, az alulról felfelé irá­nyuló sugárzás folytán az elektromos áram­kör által fejlesztett, szabályozott mennyi­ségű hőből eleget kap úgy, hogy nem kell az aluminiumfalaktól meleget átvennie. Egyidejűleg az alsó kamrában első ízben

Next

/
Oldalképek
Tartalom