45595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borneoloknak és izoborneolonak kámforrá való átalakítására
— 2 — 1. HNO3 HhC1 0 H1 8 O=HNO2 +C1 0 H1 6 O+ +H,0, 2. HN02 +V2 06 =HN03 +V2 04 3. Va 04 +0=V2 05 tehát a horneolnak kámforrá való oxydációja tulajdonképen csupán a levegő oxigénjének segélyével történik. Az oxigént azonban a víz elekromos elbontása alkalmával is kaphatjuk. Ez esetben a bontó áramnak aszerint, hogy milyen az anóda- ós a katódaanyag, különböző feszültséggel kell bírnia. (V. ö. Nernst Casparis, «Überspannung». L'Électroehimie 1903 nov. 174. lap). Coehn (Ber. des V. Intern. Chem. Congresses in Berlin, 1903. Abt. Electrochemie) kimutatta a következőket: pl. nitrotoluolt elektromos úton oxydálunk és anódáúl, diafragmával, j platina-pléhet használunk, nitrobenzylalko- J holt kapunk; ha azonban platina-pléh helyett ólomszuperoxydot használunk, úgy'az oxydáció egészen a nitrobensoesavig halad. Hasonló az eset itt is: tudjuk, hogy a •vanadiumpentoxyd, mint olyan, oxydálja a borneolt kámforrá, salétromsav és oxigén jelenlétében, tudjuk, hogy az ólomszuperoxyd oxydálja alkálikus oldatban a nitrotoluolt nitrobenzoesavvá. Kézen fekvő dolog volt az analógiát tovább Í3 fejleszteni; a kísérletet két siker koronázta. A vegyfolya.matok a következők: NaN08 = + NO, anóda katóda :anódafolyamat: N03 =N02 +0; Va O6 +C1 0 H1 8 O=V,O4 +C1 ,H1 8 H+ +H2 02N02 =N2 08 +0 ; Va 0,+0^V2 06 ; a befúvott levegő az N2 Os -at víz jelenlétében ismét salétromsavvá oxydálja. A borneol a föntebbiek szerint erős keverés közben a diafragmával elkülönített anódatérbe lesz bevezetve. Ez esetben is úgy hat, hogy a fölszabaduló oxigén oly erős túlfeszültséggel («Überspannunggal») oxydál, mint az anódatérben jelenlévő legerősebb oxydáló szer. A gondolatmenet nem is új, (lásd a aHöchater Farbwerke vorm. Meister Lucius und Brünnig» cégnek az anthracén anthrachinonná való elektromos oxydációira vonatkozó eljárásait, ahol az oxydáció az anódatérben lesz keresztülvive, bichromátnak, vagy ceriszulfátnak az anódatérbe való hozzáadása által). A munkafolyamat tüzetesebb körülírása a következő: Salétromsav és borneolok egyenlő részű keverékébe, amelyhez kevés V2 06 -t, vagy vanadátot adtunk, 40-től 95 fok C-ig terjedő hőmérsékletnél levegőt fúvunk be, míg az oxydáció befejeződött; azután a két folyadékot elválasztva, a kámfor és nitrokámforonsav keverékét vízbe bocsájtjuk, a melyből a kámfort vízgőzzel áthajtjuk. A visszamaradó salétromsav ismét használható ; a V2 05 oldatban maradt, j Az elektrolytikus eljárás tüzetesebb le-i írása a következő : Salétromsavat vanadiumpentoxyd anódával, amely porózus diafragmával van körülvéve, elektrolyzálunk; áramsűrűség 0 06 Amp. dm2 ; az átmenő árammennyiség arányában az anódatérbe borneolt adunk. A folyamat bármely pillanatban félbeszakítható és az anódatér olajtartalma gőzzel áthajtható. Salétromsav helyett salétromsavas só is használható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás borneoloknak és izoborneoloknak (izofenchylalkohol jelenlétében is) kámforrá való átalakítására, azáltal jellemezve, hogy az oxydálásra vanadinsavat (vanadinpentoxidot) vpgy vanadinsavas sókat használunk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a borneolok, vagy izoborneolok salétromsavval való keverékén, vanadinsav, vagy vanadinsavas sók hozzáadása után, oxigént, vagy levegőt fúvatunk folytonosan keresztül, 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az oxigén, vagy levegő befúvását hevítés mellett eszközöljük. 4. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárás foga-