45576. lajstromszámú szabadalom • Víz és más folyadékok emelésére szolgáló berendezés

láaa alkalmával a (Hl) szelepet záró állásba kényszeríti; ezáltal a (H) szelep nyit; ekkor a komprimált gáz a (G) csövön és a folyadékon át az (A) tartályba áramlik és ebből a folyadékot az (E) csövön át kiszorítja. A folyadék nyomása a (D) szelepet zárja és a (Dl) szelepet nyitja, melyen át a folyadék a (B) csőből az (Al) tartályba áramolhat. A (H) szelep nyitásakor, mint említettük, a (H) szelep zárt, mi által a folyadék, ugyanazon a módon, mint előbb j az (A) tartályba, most az (Al) tartályba j áramlik. Az (A),vagy (Al) tartályba kiürü- j lésekor a gáznyomás az (I), illetve (IIj szelepet zárja. Az (II) szelep a rajzon zárt állásban van föltüntetve, ez azonban az (Al) tartály üres állapotában nem lehetséges. A szelep azért van ebben az állásban rajzolva, S hogy ennek a helyzetét föltüntesse, amikor J a két tartály működik és az (A) tartály épen megtelik, az (Al) tartály pedig kiürül. Ha példaképen az (A) tartályt üresnek j és a töltési folyamat kezdetéhez közelálló- J nak tételezzük föl, a (H) szelepet az (F) ; esőben uralkodó nagyobb nyomás zárja, a I víz az (A) tartályban emelkedik és a (G) csőben légoszlopot zár el, mely az a tartály megtöltött állapotában oly nyomás alatt áll, mely a víz fölületének a (G) csövek alsó végétől való távolságának felel meg. Ha a (H). szelep nyitásának ideje bekövetkezik, ez a nyitás a (G) csőben kiterjedő légoszlop hatása következtében rögtön mégtörténik, mely légoszlop légáramnak a (Hl) szemben gyakorolt működését gyorsítja. Mindkét tartály működésben tartásánál a (H, Hl) szelepeket a gázáram mozgatja, mely az egyik vagy másik tartály teljes kiürülésének pillanatában működik. A (H, Hl) szelepek működtetését, mint már említettük, a (G, Gl) csövekben elzárt levegőnyomása segíti elő. Sűrített gáz gyanánt levegőt vagy más alkalmas gázt, gőzt lehet alkalmazni. Épúgy lehet a (D, Dl) szelepeket alkalmas (D3, D4) csapó szelepekkel vagy hasonló zárószerkezetekkel helyettesíteni (2. ábra). A berendezésnek a 2. ábrán föltüntetett összerendezésénél (J) jelzi a tartályt, melyből a folyadék az (A, Al) tartályokba vezettetik. A (J) tartályban a folyadék állása magasabb, mint az (A, Al) tartályok födőlapja. Az (A, Al) tartályokból a folyadék a (K) csövekbe kerül, melyek ióval a tartályok fölé nyúlnak. A gáznyomás létesítésére a következő berendezés van alkalmazva. Az (A, Al) tartályok alatt az (I) tartály van elrendezve. A jókora magasságban elhelyezett (Jl) tartályból a víz az (M) készülékbe vezettetik, melyben a víz szénsavval impregnálta tik és az (N) csövön át az (I) tartályba folyik. Az (N) cső nyílása az (L) tartály födőlapjába torkol. Az (0) cső az (L) tartály födőlapjától az (F) csőhöz vezet és a sűrített gázt az (A, Al) tartályokba vezeti, azon célból, hogy ezek a leírt módon kiüríttessenek. A víz az (L) tartályból a (P) csövön át, mely majdnem az (L) tartály fenekéig ér, a (Pl) tartályba folyik, mely a (Jl) tartály alatt van elrendezve. A két (J, Jl) tartály helyett egyetlen tartályt is lehet alkalmazni. A berendezés egyik főelőnye abban áll, hogy sem az egyik, sem a másik tartályban mozgató berendezés nincs. A berendezésnek természetesen különféle foganatosítási alakja lehet, amiként a gáznyomás létesítésére szolgáló készülék (2. ábra) is csak példaképp vett foganatosítási alaknak tekintendő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Víz és más folyadékok emelésére szolgáló berendezés, jellemezve két vagy több tartály által, melyek kiürítés céljából önműködően és egymátután nyomásnak vettetnek alá, mimellett a nyomásnak egymásra következő, fokozatos csökkentésére megfelelő berendezések vannak alkalmazva, azon célból, hogy a folyadék a tartályokba áramolhasson. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve a sűrített gáznak a két tartályba, ezek kiürítése céljából való beömlését szabályozó (H, Hl) szelepek által, melyek a közös (H2) orsón úgy vannak megerősítve, hogy