45510. lajstromszámú szabadalom • Kamatszámítási készülék
N, a százalék p és —= P, a kamat K (fillér), akkor log K = log T + log N — log P log K — log T = log N — log P Ez az egyenlet világosan mutatja, hogy a T K távolság irányra és nagyságra nézve megegyezik a P N távolsággal. Ennélfogva PI NI és P2 N2 nemcsak PN projekciói, hanem úgy is tekinthetők, mint TK projekciói. Ha tehát a Px , Nx és P2 , N2 skálákat nem magukra BC és AB befogókra, hanem közvetlenül ezek mellett csúcstatható B1 *^1 és A1 B1 vonalakra visszük föl. akkor ezek mindegyikével megtalálhatjuk a keresett K kamatot: csúsztassuk B1 C1 vonalat addig, míg Px szembe jön T-vel, akkor Negyei szemben K lesz. Hasonlót mondhatunk P2 és Na -ről. Ha most már ABC háromszöget oly hengerre göngyölítjük, melynek tengely-hossza BC ós alapkörének kerülete ötvenszerte kisebb, mint AB, akkor AC ötven menetből álló csavarvonalat alkot, melynél a menex AC BC tek hossza "gQ-magassaga "g^-; BC-ből egy alkotó lesz; a PP2 , NN3 vonalak alkotókba esnek; AB ötvenszer göngyölödik a henger alapkörére, PP^ NNX ezzel párhuzamos körök ivei lesznek. Végre JB1 C^ből lesz az (i) léc és az ötvenszer összegöngyölt A1 BMJŐI a mellékdob. Az A1 B1 egyenesen természetes sorrendben következő N2 számok a mellékdobon összevissza zavarva fognak megjelenni, sőt némelyek össze is eshetnek, de mindez nem változtat azon a tényen, hogy e számok a csavarvonalon levőknek a projekciói. A "példaképem kiviteli alaknál az (a) állványra (b) dobhenger van forgathatóan ágyazva, mely (c) tengelyének egyik végén a (d) forgattyűt viseli. Az állvány (e)tartórúdjai-élével közvetlenül a dobpalást fölött, ennek alkotója mentén fekvő-helytálló (f) lécet viselnek, mely célszerűen a dob legmagasabb pontja fölött fekszik. Az állvány mellső oldalához (g) tartórudak vannak erősítve, melyek a henger alkotója mentén elcsúsztatható, (h). fogantyúval ellátott (i) léc vezetésére szolgáló (j) vezetéket viselnek. A (b) dob palástja, melynek egy része a 3. ábrán kifejtett állapotban látható, (k) csavarvonallal van ellátva. A csavarvonal kezdeti pontjától végpontja felé az 1000-től 10000-ig terjedő számok logaritmusai vannak távolságokban fölvéve és a beosztások mellé maguk a számok vannak írva. így a 3. ábrán kifejtett dobpalást baloldali első vonalának bekerített 28-as száma tulajdonképen 28000-et képvisel, az ugyanazon vonal fönt első, 9-es száma 27890-et. Épúgy a baltól számított harmadik vonal vastagított 5-ös száma 29500-at jelent. Az ezresek és tízezresek bekerítve, a százasok vastagított számjegyekkel, a tizesek pedig vékony vonalú számjegyekkel, az egyesek pedig pontokkal vannak megjelölve, mint azt a 3. ábrán az első balvonal (2) és (3) száma között látjuk. A bekerített számjegyek könnyebb leolvasás céljából a dob fölött elrendezett helytálló (f) lécen lehetnek vízszintes sorban egymás mellé írva. A dob alkotója mentén elcsúsztatható és (j) vezetékben vezetett (i) léc skálája két számozással van ellátva, egyiken a napok, másikon a százalékok, melyek tulaj donképen nem a százalék logaritmusai, hanem a 360 — hányadoséi. A (b) dob mellett az (a) tengelyen azonos átmérőjű (m) mellékdob forgatható, mely a (b) dobbal össze is köthető. Az (m) dob palástja ugyancsak nap-és százalékskálával van ellátva, mely arra szolgál, hogy vele nagyobb összegeknél, vagy mikor a metszés igen hegyes volt, a pontos eredményre rámutathassunk. Célszerű a lécen, illetőleg az (m) dobon a nap-és százalékszámait eltérően színezni. Az (í) léc és az (m) dob beosztása nem 'egyéb, mint a (b) dobon levő számok projekciói. A készülék használati és működési módja a következő :
