45436. lajstromszámú szabadalom • Égési mótorok segélyével hajtott mozdony
\ Megjelent 1909. évi jnnius hó 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 454B6. szám. V/c. OSZTÁLY. Égési mótorok segélyével hajtott mozdony. GESELLSCHAFT FÜR THERMO-LOKOMOTIVEN DIESEL-KLOSESULZER (G. M. B. H.) CÉG MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1908 juniüs hó 13-ika. A jelen találmány tárgya égési mótorok segélyével hajtott mozdony. Eddigelé ismeretessé váltak oly dugatytyús gépek segélyével hajtott járművek melyeknek munkahengerei 45°-nyi szög alatt voltak a pálya síkjához elrendezve és melyek párosával hatnak be egy, a jármű hosszirányú függélyes középsíkjában elrendezett görbített tengelyre. Az égési mótorok segélyével hajtott járműveknél ismeretessé vált továbbá oly forgattyúelrendezés is, melynél a forgattyúk a forgattyútengelyre merőleges középsíkhoz szimmetrikusan vannak elrendezve. Végül ismeretessé vált mozdonyoknál oly elrendezés, melynél a futókerekek hajtása céljából egy, a jármű hosszirányú középsíkjára merőlegesen elrendezett görbített tengely van beiktatva. A jelen találmány tárgyánál már most a hajtás mind a három ismert elrendezést egyesíti magában, amikor is a pálya síkjához 45° alatt hajló hat munkadugattyú párosával, egyenlő hosszú hajtórúd segélyével hat egy, a mozdony hosszirányú függélyes középsíkjára vonatkozólag szimmetricusan elrendezett forgattyúkkal bíró görbített tengelyre, mely a futó tengellyel vonórudak segélyével vagy más módon van összekötve. Minthogy továbbá a függélyes hosszirányú középsíktól kétoldalt elrendezett tömegek összege egymással egyenlő, a hajtórudak pedig ugyancsak mind egyenlőek, azért a hajtóműnek részletezett elrendezése, valamint a hajtómű dimenzióinak célszerű megválasztása révén azt az új és előnyös hatást érjük el, hogy a hajtóműnek tömegnyomásai a mozdony rúgóira semmiféle, a hajtórúd véges hoszszából eredő káros hatást nem gyakorolnak, amikor is a pálya síkjának irányában semmiféle hajlító- ill. csavarónyomaték föl sem léphet. A mellékelt rajzban a találmány tárgya két foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak részben oldalnézete, részben hosszmetszete. A 2. ábra részben végnézet, részben harántmetszet. A 3. ábra fölülnézet. A 4., 5. és 6. ábrák az elrendezés dinamikai viszonyait tüntetik föl vázlatokban. A 7. ábra a másik foganatosítási alaknak oldalnézete. A 8. ábra előlnézet. A