45419. lajstromszámú szabadalom • Újítások cséplőgépeken

meg a gyakorlati követelményeknek, minthogy egy részről a porrosta egészen lent az alsó tisztító műben fekszik és ennélfogva csak aránylag csekély fölülettel bírhat és mivel más részről a polyvarosta a ventilátor szárnyához való helyzetében oly magasan fekszik, hogy a széláram főképpen alulról hat a polyvarostára és ezért a könynyebb szemeket nagyon gyakran kifújja belőle. A találmány értelmében már most a (8) porrostát (4. ábra), hogy azt elég nagyra lehessen méretezni, a (9) törekrosta alatt, a tisztítómű szélesebb részében rendezzük el és a gép mellső része felé lejtős (10) levezető fölülettel látjuk el, hogy a port levezethessük és a gabonát jobban tisztíthassuk. Ennek megfelelően a (11) polyvarostát mélyebben rendezzük el úgy, hogy a (12) ventilátor csak fölülről vagy részben fölülről, és részben alulról hat, minek következtében a könnyebb szemeket nem fújhatja ki. Hogy a szalmarázó jó működését érhessük el, egymás mellett fekvő rázószekrényeket a forgattyútengelynek oly kigörbítéseire ágyazzuk, melyek egymáshoz képest lehető nagy szög alatt vannak elrendezve. Ezen föltételnek könnyen eleget tehetünk csak egy forgattyútenge'ilyel bíró szalmarázóknál is, ha a szomsszdos kigörbítéseket egymáshoz képest 180°-nyi szög alatt rendezzük el; két forgattyútengellyel bíró szalmarázóknál azonban ezen elrendezés nem jól alkalmazható, mert a gép megindítása igen nehézkés lenne akkor, a midőn a szelmarázók a holt ponton állanak. Ezért két •forgattyútengellyel és négy rázószekrénynyel bíró szalmarázóknál oly forgattyútengelyeket alkalmazunk, melyeknél a két középső kigörbítés egymáshoz képest 180° alatt és a két szélső kigörbítés a középsőkhöz képest 90° alatt egymáshoz képest pedig 180° alatt van elrendezve. Minthogy -azomban ezen elrendezésnél a löketkülönbség úgy a jobboldali szélső szekrények és a jobboldali középszekrények, mint a baloldali szélső szekrények és a baloldali középszekrények között túlcsekély arra, hogy a szalmát eléggé kirázza, a találmány ér, telmében a két szélső kigörbítést 90°-nál nagyobb szög alatt rendezzük el egymáshoz képest, de oly módon, hogy ezen szélső kigörbítések 180° alatt álljanak egymáshoz képest úgy, hogy minden kigörbítéssel pontosan szemben fekszik egy másik kigörbítés, miáltal az egyenletes egyensúlyozás biztosítva van. Ilj'en módon elegendő löketkülönbségeket kapunk a szomszédos rázószekrények között anélkül, hogy az összes kigörbítések egyidejűleg holtpontba juthatnának. Hat rázószekrénynél és két rázótengelynél eddig oly forgattyútengelyeket alkalmaznak, melyeknél az első kigörbítés a másodikhoz, a harmadik kigörbítés a negyedikhez és az ötödik kigörbítés a hatodikhoz képest 180° alatt van elrendezve, míg a második kigörbítés a harmadikhoz és a negyedik kigörbítés az ötödikhez 90° alatt van elrendezve. A találmány értelmében már most hat szekrényes két rázó tengelynél a négy középső kigörbítés egymáshoz képest 180° alatt és a két szélső kigörbítés a középsőkhöz képest 90° alatt vagy célszerűen 90°nál nagyobb szög alatt van elrendezve vagy pedig az összes kigörbítések több, mint 90° alatt vannak egymáshoz képest elrendezve, de mindig úgy, hogy minden egyes kigörbítéssel pontosan szemben fekszik egy másik kigörbítés. Ezen újítások az 5—12. és 20—23. ábrákban néhány foganatosítási alakjukban vannak föltüntetve. Az 5. és 6. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál, mely négy rázószekrénynyel bír, az (a) szög (6. ábra) a (C és D) kigörbítések között 180°, míg az (al) szög a (B és C) illetve a (D és E) kigörbítések között nagyobb, mint 90° és kisebb, mint 180°. A 7—10. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál, mely hat rázó szekrénnyel bír, a középső (C, D) kigörbítések (10. ábra) 180° alatt vannak egymáshoz képest elrendezve, míg a szélső (B, E) kigörbítések 90° alatt állanak a középső kigörbítésekhez. A 11. és 12 ábrákban föltüntetett foganatosítási alak az imént leírttól annyiban