45375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás füstmentes elégetésre

A hatás nem oxidáláson alapszik, mint- | hogy az oxigéntartalmú sók igen csekély oxigéntartalma soha nem elégséges arra, hogy 1 tonna szénből 2 kg.-ot oxidáljon, ezenkívül olyan sóoldatok is, amelyek egyáltalában oxigént nem tartalmaznak, ugyanúgy hatnak, mint az oxigéntartalmú sók. Ezen fontos eredmények egyedüli elfogadható magyarázata a katalitikus hatás elméletén alapulhat, amelyet a modern vegyészek ismertettek. Az ezek által fölállított kémiai alapelvnek megfelelően föl kell tételezni, hogy minden esetben a víz kiűzése után a sóoldat vékony rétege azon magas hőmérsékleteknél, amelyeknek a levegő jelenlétében ki van téve, fémoxiddá alakul át, továbbá, hogy ezen oxidot a vörösizzásban levő szén a réteg egyik oldalán állandóan redukálja és a levegő oxigénje azt a réteg másik oldalán ismét állandóan regenerálja és hogy végül ezen réteg csak annyi oxigént szolgáltat, hogy a szénnek legalább egy része szénoxiddá éghet el.

További kísérletekből kitűnt, hogy a hoszszú lángok akkor kezdődnek, ha a tűz hőmérséklete kb. 535 C°-t ért el. A lángok fokozatosan hosszabbak lesznek, ha a hőmérséklet 1035 C°-ra vagy ezen túl emelkedik. Kitűnt továbbá, hogy ha a hőmérséklet igen alacsony, akkor a katalitikus hatás teljesen megszűnik. Igen valószínű ennélfogva, hogy a vörösizzó szén egyrésze vagy helyenként burkolatlanul marad és szénsavvá ég ei, és ezáltal a szükséges hőmérsékletet föntartja, vagy pedig hogy a réteg úgy szénoxid, valamint szénsav fejlődést idéz elő és a hőmérsékletet azon melegmennyiség tartja főn. amely a szénsavnak a vörösizzó darabok között való képződése közben és a szénoxidgáznak ezen darabok környezetén kívül való elégés^ folytán származó szénsav képződése közben keletkezik.

Természetes, hogy a találmány nem szorítkozik a hatás egyik vagy másik elméleti magyarázatára, minthogy a kemencében föllépő reakciók, valamint a katalitikus reakció kémiája eddig nincs még annyira tisztázva, hogy lehetséges volna erre vonatkozó pontos adatokat biztonsággal megadni. Hasonlóképen nem szorítkozik a találmány az eljárás azon foganatosít,ási módjára, melynél a szenet a sóoldatokba mártjuk, bár ez a legelőnyösebben látszik. A szenet ilyen oldatokkal be is fecskendezhetjük vagy a sókat más módon is vihetjük a szénre. A találmány lényege mindig abban áll, hogy a tüzelőanyagot valamely katalitikusán ható só rétegével burkoljuk, mely a kemencében könnyen el nem illan, sem pedig a szén tisztátlanságaival olyan ömlesztéket nem alkot, amelynél a katalitikus hatás megszűnik.

Számos régebbi közlemény ismeretes, melyek hasonló eredményre törekedtek azáltal, hogy a szenet különböző vegyszerekkel kezelték. Ezek azonban mind arra szorítkoztak, hogy a vegyszereket oxidáló anyag gyanánt és oly mennyiségben alkalmazzák, hogy a katalitikus hatás föllépése ki volt zárva, vagy pedig ezen vegyszerekkel egészen más célra törekedtek, mint a jelen találmány. Katalitikusa!! ható réteget eddig ezen célra még nem javasoltak.

Szabadalmi igények.

1. Eljárás tüzelőanyagok elégésének megkönnyítésére, mely abban áll, hogy a tüzelőanyagot először katalitikusan ható anyag vékony rétegével bevonjuk, amely a tüzelőanyag égésénél azon tulajdonsággal bír, hogy a tüzelőanyagtól szénenyt von el és azt éghető gáz alakjában szabaddá teszi.

2. Az 1. igényben vóutai tujárás foganatosítás5. alakja, mely abban áll, hogy a tüzelőanyagot olyan fémsó oldatával kezeljük, amely melegben el nem illan.

3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az alkáli vagy alkáli földfémek sóinak oldatait használjuk.

4. Az 1—3. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy cilisalótrom gyönge oldatát használjnk.

5. Az 1—4. igényben védett eljárás foga-