45360. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence ércek megömlesztésére és redukálására

_ 2 — azok a falazattal nincsenek érintkezésben, J a tulajdonképeni melegfejlődés a megöm­lesztett anyag belsejében áll elő. Minthogy az eddig ismert szerkezeteknél egyik leg­nagyobb hátrányt az képezte, hogy a fala­zatot az ömlesztési öv magasságában ural­kodó nagy hőmérséklettől nehezen lehetett megvédeni, könnyen belátható, hogy a je­len találmánnyal nagy előtiyök éretnek el. A folyamatnál keletkező gázokat, melyek főkép szénoxydból és szénsavból állnak az (5) aknán vezetjük el, miközben az adag a gázok által felmelegíttetik. Azon ellentál­lás folytán, melyet az aknában levő anyag a kiáramló gázzal szemben kifejt, a a kemence belsejében némi túlnyojnás áll elő, ami rendszerint előnyös. Megjegyzendő azonban, hogy a szóban forgó redukáló ke­mencéknél a gázmennyiség fúvóka hiányá­ban aránylag csekély ; így pl. vasércek re­dukálásánál a távozó gázmennyiség a kö­zönséges nagyolvasztónál keletkező gáz­mennyiségnek csak mintegy Vio részét ké­pezi. Közönséges nagyolvasztók módjára szerkesztett aknakemencék tehát elektro­mos redukció alkalmazása esetén nem jól válnak be, minthogy a csekély gázmennyi­ség folytán a nagy akna előnyei megszűn­nek. Ezért ha a jelen találmány tárgyát képező kemencét aknával akarjuk ellátni, hogy az adagolást megkönnyítsük, az ada­got előmelegítsük és a kemencében túlnyo­mást nyerjünk, ezen aknának aránylag kis méreteket kell adni. Magától értetődik, hogy ezen kemencék ily akna nélkül is készít­hetők. A 8. és 4. ábrákon a megfelelő alkatré­szek ugyanazon jelzésekkel vannak ellátva, mint az 1. és 2. ábrákon. A 3. ábrán a jelen találmánynak hulla­dékszerű ércek vagy ércpor ömlesztésére és redukálására alkalmas foganatosítási alakját tüntettük föl. Az adagot a (8) tölcséren át töltjük a forgatható (9) hengerbe, mely (10) tűzálló j anyaggal van bélelve. A henger belső ol­dalán elrendezett, hosszirányú (11) bordá­kon az anyag a henger forgatása alkalmá­val a (12) nyílás felé továbbíttatik, a hon­nan az ömlesztési térbe esik, mi mellett az anyagot a hengeren való áthaladása közben az ömlesztési térből jövő és a hen­geren átáramló gáz megszárítja és felhevíti. Hogy az ömlesztési térben fejlődött gáz a lehető legnagyobb hasznot hajtsa, a gáz­ban tartalmazott szénoxidot szénsavvá kell elégetnünk. A jelen találmány szerint el­rendezett kemencének erre a célra megfe­lelő elrendezése a 4. ábrában van föltün­tetve. Az ércet a (7) tölcséren át bocsátjuk a forgatható (9) hengerbe, hol az ömlesz­tési térből távozó gázra talál. A (13) csövön át a hengerbe levegőt fúvatunk, miáltal a szénoxid elég és az érc megszárad, fölme­legszik és megpörkölődik. Az adagban tar­talmazott szenet -azonban nem lehet az érccel együtt a (9) hengerbe bocsátanunk, mert a befúvott levegő által részben elégne, miért is a szenet külön (14) tölcsérbe önt­jük fel. Magától értetődik, hogy a forog­ható hengert helytállóval is felcserélhetjük, ha azt az érc mineműsége és egyéb körül­mények úgy kivánnák. A mellékelt rajzokon föltüntetett kemen­cék háromfázisú váltakozó áramok számára vannak berendezve. Magától értetődik azon­ban, hogy egyfázisú váltakozó áramok szá­mára is átalakíthatók, általában véve azon­ban az üzem többfázisú váltakozó árammal kedvezőbb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos kemence ércek ömlesztésére és redukálására, mely fölül a kezelendő anyag bevezetésére való aknával vagy adagoló nyílással ellátott olvasztó térből áll, melybe az áram be-, illetve elveze­tésére szolgáló elektródák akkép nyúl­nak, hogy a fölöntött anyaggal közvet­len érintkezésbe jutnak, jellemezve az­által, hogy a kemencetér fölső része be­lül oly alakkal bír, hogy a beömlési nyíláson át a kemencetérbe vezetett anyag fölső rézsútos fölülete és a ke­mencetér fölső része között mindig egy vagy több szabad tér keletkezik és hogy az elektródák ép ezen szabad tereken át jutnak az illető anyagba, hogy a lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom