45360. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence ércek megömlesztésére és redukálására

_ 2 — azok a falazattal nincsenek érintkezésben, J a tulajdonképeni melegfejlődés a megömlesztett anyag belsejében áll elő. Minthogy az eddig ismert szerkezeteknél egyik legnagyobb hátrányt az képezte, hogy a falazatot az ömlesztési öv magasságában uralkodó nagy hőmérséklettől nehezen lehetett megvédeni, könnyen belátható, hogy a jelen találmánnyal nagy előtiyök éretnek el. A folyamatnál keletkező gázokat, melyek főkép szénoxydból és szénsavból állnak az (5) aknán vezetjük el, miközben az adag a gázok által felmelegíttetik. Azon ellentállás folytán, melyet az aknában levő anyag a kiáramló gázzal szemben kifejt, a a kemence belsejében némi túlnyojnás áll elő, ami rendszerint előnyös. Megjegyzendő azonban, hogy a szóban forgó redukáló kemencéknél a gázmennyiség fúvóka hiányában aránylag csekély ; így pl. vasércek redukálásánál a távozó gázmennyiség a közönséges nagyolvasztónál keletkező gázmennyiségnek csak mintegy Vio részét képezi. Közönséges nagyolvasztók módjára szerkesztett aknakemencék tehát elektromos redukció alkalmazása esetén nem jól válnak be, minthogy a csekély gázmennyiség folytán a nagy akna előnyei megszűnnek. Ezért ha a jelen találmány tárgyát képező kemencét aknával akarjuk ellátni, hogy az adagolást megkönnyítsük, az adagot előmelegítsük és a kemencében túlnyomást nyerjünk, ezen aknának aránylag kis méreteket kell adni. Magától értetődik, hogy ezen kemencék ily akna nélkül is készíthetők. A 8. és 4. ábrákon a megfelelő alkatrészek ugyanazon jelzésekkel vannak ellátva, mint az 1. és 2. ábrákon. A 3. ábrán a jelen találmánynak hulladékszerű ércek vagy ércpor ömlesztésére és redukálására alkalmas foganatosítási alakját tüntettük föl. Az adagot a (8) tölcséren át töltjük a forgatható (9) hengerbe, mely (10) tűzálló j anyaggal van bélelve. A henger belső oldalán elrendezett, hosszirányú (11) bordákon az anyag a henger forgatása alkalmával a (12) nyílás felé továbbíttatik, a honnan az ömlesztési térbe esik, mi mellett az anyagot a hengeren való áthaladása közben az ömlesztési térből jövő és a hengeren átáramló gáz megszárítja és felhevíti. Hogy az ömlesztési térben fejlődött gáz a lehető legnagyobb hasznot hajtsa, a gázban tartalmazott szénoxidot szénsavvá kell elégetnünk. A jelen találmány szerint elrendezett kemencének erre a célra megfelelő elrendezése a 4. ábrában van föltüntetve. Az ércet a (7) tölcséren át bocsátjuk a forgatható (9) hengerbe, hol az ömlesztési térből távozó gázra talál. A (13) csövön át a hengerbe levegőt fúvatunk, miáltal a szénoxid elég és az érc megszárad, fölmelegszik és megpörkölődik. Az adagban tartalmazott szenet -azonban nem lehet az érccel együtt a (9) hengerbe bocsátanunk, mert a befúvott levegő által részben elégne, miért is a szenet külön (14) tölcsérbe öntjük fel. Magától értetődik, hogy a forogható hengert helytállóval is felcserélhetjük, ha azt az érc mineműsége és egyéb körülmények úgy kivánnák. A mellékelt rajzokon föltüntetett kemencék háromfázisú váltakozó áramok számára vannak berendezve. Magától értetődik azonban, hogy egyfázisú váltakozó áramok számára is átalakíthatók, általában véve azonban az üzem többfázisú váltakozó árammal kedvezőbb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos kemence ércek ömlesztésére és redukálására, mely fölül a kezelendő anyag bevezetésére való aknával vagy adagoló nyílással ellátott olvasztó térből áll, melybe az áram be-, illetve elvezetésére szolgáló elektródák akkép nyúlnak, hogy a fölöntött anyaggal közvetlen érintkezésbe jutnak, jellemezve azáltal, hogy a kemencetér fölső része belül oly alakkal bír, hogy a beömlési nyíláson át a kemencetérbe vezetett anyag fölső rézsútos fölülete és a kemencetér fölső része között mindig egy vagy több szabad tér keletkezik és hogy az elektródák ép ezen szabad tereken át jutnak az illető anyagba, hogy a lé-