45303. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán lokomotívok számára

a tüzelés lángjaival való érintkezéstől és a rostély sugárzásától megvédik. A (4) csövek mindkét oldalon a legkülső sorban egymáshoz közel vannak elrendezve és sűrű falat alkotnak, mely a meleg gá­zok áthaladását meggátolja. |A tűzhelyet tehát a kis átmérőjű vízcsövek által képe­zett boltozat alkotja, mely elől és hátul a tűzálló téglákból való (8) és (9) falak álh tal van elzárva. A csövek alsó része és a (3) vízgyűjtők a szénnel és a lángokkal való érintkezés ellen a tűzálló anyagból álló (10) burkolatok által vannak megóva, melyekhez elől a téglákból készített (11) boltozat csatlakozik, mely a lokomotivka­aánoknál alkalmazottakhoz hasonló és a szén elégésének elősegítésére szolgál. A mellső részen lévő csőcsoportot, mely a forró gázok számára vízszintes irányú huzam gyanánt szolgál, mielőtt azok a kürtőhöz jutnának, a függőleges (5) csö­vek képezik, melyek az (1) tartályt a (2) vízgyűjtővel kötik össze. Ezen csövek végei azon bádogokra, me­lyekbe be vannak hengerelve, rendesein ívelten állnak. A csövek hosszirányú so­rokban vannak elrendezve és közöttük ál­landó szélességű csatornák maradnak, me­lyeken át a gázok keringenek. A két külső sor csövei egymáshoz közel állnak és védő­köpenyt alkotnak, melyen a forró gázok nem hatolhatnak át. A kazán burkolatát hosszirányban az egy­mással össaecsavarolt bádogokból és szög1 ­vasakból áll;ó levehető (12) falak és az (1) tartályhoz és a vízgyűjtőkhöz erősített hosszirányú vaslemezek alkotják. Ez a burkolat elől meg van hosszabbítva és a (13) füstszekrényt alkotja. A burkolat a kocsivázhoz csavarolt alaplapra van he­lyezve és a kürtőt, a gőzkibocsátót, a fú­vókát és a szikrafogót tartja; és végül a lokomotivkazánoknál alkalmazott füstszek­rényajtóhoz hasonló ajtóval van elzárva, melyen a zárószerkezetek vannak elren­dezve. A burkolat hátul a fölső tartályhoz, a vízgyűjtőkhöz és az ezeket egyesítő ke­rethez szögecselt vaslemezzel van elzárva. Ez a homlokfal befelé nyíló tüzelőajtóval van elzárva. A (2) mellső vízgyűjtők között lévő (14) csatorna fölfogja ( a csövek által vissziar tartott összes pernyéit és az azokból el­szálló kormot; ezen csatorna alul a (16) kiürítő tölcsérrel és a csövek megvizsgálá­sának lehetővé tételére eltávolítható falak­kal van ellátva. A tisztítás a (15) csövek vagy kívülről működtetett kefék útjántör­ténhet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízcsöves kazán lokomotivok számára, jellemezve az egy vagy két részből álló (7) vízszekrény által, mely a tűzszefc­rény előtt van elrendezve, és melybe elől két (2) mellső vízgyűjtő, hátul két (3) hátsó vízgyűjtő és fölül két (6) forrcső vagy visszavezető cső torkol, mely (6) csövek az (1) fölső víztartályhoz vezet­nek úgy, hogy a (7) vízszekrények a fölső víztartályt a vízgyűjtőkkel össze­kötik, mely berendezés a vízgyűjtők, va­lamint a (4, 5) vízcsövek biztos és bő táplálását biztosítják, mimellett a (7) vízszekrény a kazánnak a kocsivázon való alapozását is alkotja és a (2) mellső vízgyűjtők között minden külön kereszt­irányú összeköttetés elrendezését fölös­legessé teszi úgy, hogy a vízgyűjtők között a kórom és pernye fölvételére való (14) csatorna maradhat. 2. Az 1. igényben védett kazán foganato­sítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fölső tartály alatt a kazán hossztenge­lyének két oldalán a mellső vízgygűjtők úgy vannak elrendezve, hogy közöttük a hamu- és pernyecsatorna foglalhat he­lyet és ezen mellső vízgyűjtők a fölső víztartállyal oly vízcsövek útján vannak összekötve, melyek középső részükben függélyesek, végük pedig a fölső tartály, illetve a vízgyűjtők falazatára ívelten áll, ami által a hamunak és pernyének a csatornába való leszállása meg vanköny­nyítve. 3. Az 1. és 2. igényben védett kazán fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom