45293. lajstromszámú szabadalom • Bolyhos szalag s előárú annak előállítására
— 3 — és 9. ábrában vázlatosan két nézetben föltüntetett ismert berendezéssel történik. A (b, c) láncfonalak szádképzését itt a fogazott és forgásba hozott (f) tárcsa létesíti, melynek (g, g) szemein a Iáncfonalak akképen vezettetnek keresztül, hogy a mindegyik zsenilia csík számára szükséges két összetartozó (f) tárcsában a láncfonalak vagy, amint rajzolva van belülről kifelé vagy megfordítva kívülről befelé mennek. A tárcsák forgatásánál egyidejűleg a láncfonalak összehurkolása is végbemegy és miután a tárcsákat fölváltva jobbra és balra forgatjuk, minden bevitt és ütött vetülékfonalnál fölváltva a láncfonalaknak jobb- és balsodrása keletkezik. Az (f) tárcsák természetesen nem lehetnek egy tengelyen elrendezve, miután a szálaknak a szádképződéséiiél akadálytalanul el kell haladniok a tárcsák középpontja előtt. Ezen tárcsák forgatása itt a következőkben leírt módon megy végbe. Az (f) tárcsák fölött és alatt két (h, i) tengely van elrendezve, melyeknek fogazott (k, 1) tárcsái az (f) tárcsákba kapaszkodnak és amelyek egymással az (m, n, o) kerekek révén (a 8. ábrában körök által jelezve) állanak összeköttetésben. Miután tehát ezek ellentétes értelemben hatnak az (f) tárcsákra, ennek folytán ezen tárcsák elegendőképen tartatnak tengely nélkül, annál is inkább, miután a fogazás köreinek megfelelő, sima ráesztergályozott toldatok gondoskodnak a fogak mellett az egésznek nyugodt menetéről, amennyiben a fogaknak az alapon való fenakadását megakadályozzák. Azonfölül a (h) tengelyen (p) görgők, az (i) tengelyen pedig (q) görgők vannak elrendezve, amelyek a helyes távolságot biztosítják és átnyúló szegélyük folytán az (f) tárcsák számára vezetékül is szolgálnak. Ez utóbbi célra amint a 9. ábrában jelezve van, függélyes (r) vezetőpeckek is alkalmazhatók, amelyek a láncfonalak számára is vezetékül szolgálnak. A kerekeknek és tárcsáknak ide-oda forgatása többféle módon történhet, így pl. egy ide-oda mozgatott fogasrúdnak az (m) vagy (c) kerekek egyikébe való kapaszkodása útján. Az élőárának csatolt mintadarabján néhány helyen a tömlőszövet megfelelő fölvágása által az egyoldalú bolyhos szalag, i más helyein a szövetnek középen két-két lekötési hely között való szétvágása folytán a kétoldalú bolyhos szalag van előállítva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Boholyszalag egyoldalú bohollyal boholyszövetek előállítására, jellemezve azáltal, hogy a bolyhcsokrok közé rövid (a, a3) bolyhvetülékdarabok vannak bekötve, melyek a bolyhcsokroknak egymástól való távolságát szabályozzák, valamint a csokroknak a szalagban való megerősítését biztosítják. 2. Az 1. igény szerinti boholyszalag, jellemezve azáltal, hogy kétoldalú boíioly létesítése végett a rövid (a3) bolyhvetülékdarabok teljes csokornagyságra meg vannak hosszabbítva. 3. Előárú az 1. és 2. igények szerinti boholyszalagok előállítására, jellemezve azáltal, hogy a láncfonalak váltakozó sodrási iránya folytán — mely utóbbi úgy a láncfonalak irányában, valamint a bolyhvetiilék irányában is váltakozik a láncfonalak között szabadon fekvő bolyhvetülékrészek tömlőket képeznek, melyek fölmetszve, a fölmetszési helyek helyzete szerint, vagy két boholyszalagot adnak az 1. igény szerint egyoldalú bohollyal, vagy pedig a 2. igény szerinti boholyszalagot adják kétoldalú bohollyal. (2 rajzlap melléklettel.) RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁM BUOAPE8TÉ*"