45293. lajstromszámú szabadalom • Bolyhos szalag s előárú annak előállítására

— 3 — és 9. ábrában vázlatosan két nézetben föl­tüntetett ismert berendezéssel történik. A (b, c) láncfonalak szádképzését itt a fogazott és forgásba hozott (f) tárcsa léte­síti, melynek (g, g) szemein a Iáncfonalak akképen vezettetnek keresztül, hogy a mindegyik zsenilia csík számára szükséges két összetartozó (f) tárcsában a láncfonalak vagy, amint rajzolva van belülről kifelé vagy megfordítva kívülről befelé mennek. A tárcsák forgatásánál egyidejűleg a lánc­fonalak összehurkolása is végbemegy és miután a tárcsákat fölváltva jobbra és balra forgatjuk, minden bevitt és ütött ve­tülékfonalnál fölváltva a láncfonalaknak jobb- és balsodrása keletkezik. Az (f) tárcsák természetesen nem lehet­nek egy tengelyen elrendezve, miután a szálaknak a szádképződéséiiél akadálytala­nul el kell haladniok a tárcsák középpontja előtt. Ezen tárcsák forgatása itt a követ­kezőkben leírt módon megy végbe. Az (f) tárcsák fölött és alatt két (h, i) tengely van elrendezve, melyeknek foga­zott (k, 1) tárcsái az (f) tárcsákba kapasz­kodnak és amelyek egymással az (m, n, o) kerekek révén (a 8. ábrában körök által jelezve) állanak összeköttetésben. Miután tehát ezek ellentétes értelemben hatnak az (f) tárcsákra, ennek folytán ezen tárcsák elegendőképen tartatnak tengely nélkül, annál is inkább, miután a fogazás köreinek megfelelő, sima ráesztergályozott toldatok gondoskodnak a fogak mellett az egésznek nyugodt menetéről, amennyiben a fogaknak az alapon való fenakadását megakadályoz­zák. Azonfölül a (h) tengelyen (p) görgők, az (i) tengelyen pedig (q) görgők vannak elrendezve, amelyek a helyes távolságot biztosítják és átnyúló szegélyük folytán az (f) tárcsák számára vezetékül is szolgálnak. Ez utóbbi célra amint a 9. ábrában jelezve van, függélyes (r) vezetőpeckek is alkalmaz­hatók, amelyek a láncfonalak számára is vezetékül szolgálnak. A kerekeknek és tárcsáknak ide-oda for­gatása többféle módon történhet, így pl. egy ide-oda mozgatott fogasrúdnak az (m) vagy (c) kerekek egyikébe való kapaszko­dása útján. Az élőárának csatolt mintadarabján né­hány helyen a tömlőszövet megfelelő föl­vágása által az egyoldalú bolyhos szalag, i más helyein a szövetnek középen két-két lekötési hely között való szétvágása foly­tán a kétoldalú bolyhos szalag van elő­állítva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Boholyszalag egyoldalú bohollyal boholy­szövetek előállítására, jellemezve azáltal, hogy a bolyhcsokrok közé rövid (a, a3) bolyhvetülékdarabok vannak bekötve, melyek a bolyhcsokroknak egymástól való távolságát szabályozzák, valamint a csokroknak a szalagban való megerősí­tését biztosítják. 2. Az 1. igény szerinti boholyszalag, jelle­mezve azáltal, hogy kétoldalú boíioly létesítése végett a rövid (a3) bolyhvetü­lékdarabok teljes csokornagyságra meg vannak hosszabbítva. 3. Előárú az 1. és 2. igények szerinti bo­holyszalagok előállítására, jellemezve az­által, hogy a láncfonalak váltakozó sod­rási iránya folytán — mely utóbbi úgy a láncfonalak irányában, valamint a bolyh­vetiilék irányában is váltakozik a lánc­fonalak között szabadon fekvő bolyh­vetülékrészek tömlőket képeznek, melyek fölmetszve, a fölmetszési helyek hely­zete szerint, vagy két boholyszalagot adnak az 1. igény szerint egyoldalú bohollyal, vagy pedig a 2. igény sze­rinti boholyszalagot adják kétoldalú bohollyal. (2 rajzlap melléklettel.) RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁM BUOAPE8TÉ*"

Next

/
Oldalképek
Tartalom